Báta, 1912. január 1.–Budapest, 1965. április 13.

Apja földműves volt. Fia hat elemit végzett, tíz éven át részes aratóként kereste kenyerét, majd feles munkás volt. 1936-ban belépett a Független Kisgazdapártba. 1939-től katonai szolgálatot teljesített, 1944. decemberben hazaszökött. 1945. januárban szülőfalujában harmadmagával megalakította a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. Saját földjéhez még négy holdat kapott, azon gazdálkodott. Két hónapig pártiskolába járt, majd a párt járási szervezője volt Tolna megyében. 1947. márciusban az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége megyei titkára lett. 1947. augusztus 31. és 1953. március 18. között országgyűlési képviselő volt; az MKP és a Magyar Függetlenségi Népfront listájáról Baranya és Tolna megyei választókerületéből jutott be a törvényhozásba. Később a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége központjában a termelési osztály főelőadója, majd osztályvezető helyettes. 1948. júniusban átigazolták a Magyar Dolgozók Pártjába, 1949-ben hat hónapos pártiskolát végzett. Élete végén mezőgazdász munkakörben dolgozott.