Arad, 1910. november 2. – Székesfehérvár, 1994. október 8.

Hat elemi osztályt végzett, majd két polgári osztályt, az iparosiskolában géplakatos szakmát tanult, segéd lett. 1931-ben lett tagja a fővárosban az angyalföldi vasasszakszervezet ifjúmunkás tagozatának. 1937-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja a Reitter Ferenc utcai szociáldemokrata szervezetben, egyúttal a vasasszakszervezet kerületi csoportjában végrehajtó bizottsági tag. 1938-tól bekapcsolódott az illegális kommunista párt tevékenységébe, agitátor, sajtóanyag-terjesztő volt. 1940-ben letartóztatták, Dunakeszi-alagon vizsgálat indult ellene. Négy hét múlva szabadon bocsátották, rendőri felügyelet alá került. 1942-ben ismét letartóztatták, bizonyítékok hiányában elengedték. 1944-ben részt vett a nyilasok elleni akciókban. 1945 februárjában belépett a Magyar Kommunista Pártba, a XIII. kerületben lett üzemszervező. Márciustól Hajdúhadházán az MKP járási titkára, 1945. májustól 1949. szeptemberig (más forrás szerint 1946. február 16. és 1948 között) az MKP /majd MDP/ Szabolcs megyei titkára. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon az MKP szabolcsi listájáról került be a törvényhozásba, 1949. május 15-én ismét mandátumot szerzett a Magyar Függetlenségi Népfront Szabolcs megyei listáján. 1949 végétől 1950 őszéig a Németbólyi Állami Gazdaság, majd Baranya megye mezőgazdasági igazgatója volt. 1950. novembertől 1954-ig a Gépállomások Országos Központjának politikai osztályvezetője, 1954-1955-ben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán a politikai osztály helyettes vezetője volt. 1956. januárban helyezték Fejér megyébe, hosszú évekig az MDP/MSZMP megyei bizottságának titkára volt. 1970-ben vonult nyugdíjba.