Buják, 1915. január 10.

Szülei cselédek voltak. Nehéz helyzetük miatt csak öt elemit végzett, majd cselédnek állt. 1936-ig Kisbagyonban szolgált, majd egy rákospalotai fatelepen kocsis volt. 1939-től 1940-ig katonai szolgálatot tejesített, leszerelt, majd építkezéseken dolgozott. 1944-ben újra katona lett, Ausztriában szovjet fogságba esett. 1945-ben Romániából tért haza Bélahalmára. A selypi cukorgyárnak bérbe adott területen béresként foglalkoztatták. 1949-ben államosították a területet, ahol továbbra is béres maradt. 1949-ben hat hetes brigádvezetői tanfolyamot végzett, növénytermesztési brigádvezető beosztásba került. 1954-ben lett a Magyar Dolgozók Pártja tagja, átigazolták a Magyar Szocialista Munkáspártba. Országgyűlési képviselővé 1953. május 17-én választották a Magyar Függetlenségi Népfront Nógrád megyei listáján.