Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)
ESEMÉNYTÁR > ESEMÉNYTÁR

Eseménytár

Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

Kr. e. 500–100

A nyugat-szibériai ligetes steppén, a Tobol és bal oldali mellékfolyói (Iszety, Miasz, Uj) mentén létrejött gorohovói régészeti műveltség kora. Népessége ugor nyelvű ­lehetett, földműveléssel és állattartással foglalkozott. Halottaik sírjai fölé kis földhalmokat emeltek. A műveltség nagyon sok vonásában a szomszédos ­szargatkai kultúrához hasonló, népessége zömmel a szargatkaiakéba olvad be.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1100–1000

Az eurázsiai pásztornépek körében – ­fel­tehetően a magyarok elődeit is ­ideso­rolhatjuk – megnő a lovaglás szerepe, ami ­bizonyára újfajta szerszámzat ­megjele­nésével is együtt járt. (Talán ekkoriban kezdték használni a párnanyerget és a ­hurokkengyelt.) A hadviselésben a ­ko­rábbi harci szekerek helyét a lovasság ­veszi át.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1200–1000 körül

A finn–volgai nyelvközösségtől elkülönül a cseremisz nyelv. (Néhány évszázad múlva a mordvin is.)

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1300/1200–1000

Ebben az időszakban a steppei andronovói műveltség (iráni eredetű) népessége az északabbra elterülő területsávba vándorol, ahol a helyi lakossággal– így a finnugor csoportokkal – együtt állattartó-­földművelő gazdálkodást alakít ki. A ­jövevények révén andronovói típusú ­fémművesség és anyagi kultúra alakul ki. Három nagyobb ilyen kulturális körzet jön létre: a felső-toboli, a felső-Ob-vidéki és Omszktól északra a csernoozerói műveltség.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1500–1000

A pozdnyakovói késő bronzkori műveltség kora a Felső-Volga-vidéken. Lakossága ­főként földműveléssel és állattartással foglalkozott. A déli gerendasírosok jelentős ­területeket szálltak meg, de az ezredfordulóra elhagyták e vidéket. Hatásuk azonban erősen észlelhető nem csupán a pozdnyakovói fazekasságban és ­fém­művességben, hanem még a temetkezési szokásokban is. (A sírok fölé emelt földhalmok.)

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 16–10 ezer

Az Urál hegység késő őskőkori barlangjainak kora. (Kapovaja, Medvezsja, Cseremuhovo, Ignatievo.) Közülük a Kapovaja pescsera (baskírul: Sulgan Tas) nevű barlang falait az őskőkorban színes rajzokkal díszítették, amelyek a híres nyugat-európai barlangrajzokhoz hasonlóak. A falakon itt is állatalakok sorjáznak.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 250–100 ezer

Az ember legkorábbi (őskőkori) emlékei az Urál-vidéken, a Perm környéki területeken.

 

Kr. e. 1700–1100

A steppei gerendasíros bronzkori műveltség kora. Népessége zömmel a poltavkaiak utóda. (→ 2000–1700) A Volga és Urál folyók közti steppéken alakul ki, később észak és nyugat felé terjeszkedik, egészen a Dnyeperig. Halottaikat boronafallal ­bélelt sírgödrökbe temették (innen a műveltség elnevezése), majd föléjük föld­halmot emeltek. Állattartók voltak, fejlett bronzművességgel, széles körben elterjedt a szekerezés és a lovaglás. (Sírjaikban szekereket és felszerszámozott lovakat leltek.) A Kr. e. 1500–1200 közötti meleg és száraz ­időjá­rási periódusban észak felé vándoroltak, mélyen behatoltak a finnugor népességű pozdnyakovói és kazányi (→ 1600/1500–­ 800) területekre, jótékony hatással voltak az itteni állattartás és fémművesség fejlődésére, a bronzkor végére azonban – amikor az időjárás hidegebbé és csapadékosabbá vált – e pásztorközösségek ­vissza­húzódnak a déli steppékre.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1600/1500–1300/1200

A szamuszi régészeti műveltség kora. Elterjedési területe: az Irtis és a Felső-Ob ­közötti tajga déli része és az ettől délebbre húzódó ligetes sáv, nagyjából a mai Omszk és Tomszk között. Itt kerültek elő százszámra azok az öntőformák, amelyekben a Kelet-Európában is elterjedt szejma–turbinói típusú bronztárgyak ­készültek. (→ 1600–1400) A rosztovkai temetőben pedig maguk a kiváló ­minő­ségű és remekül megmunkált tárgyak ­láttak napvilágot. Az egyik késen remek kis kompozíciót mintáztak meg: a ló ­vontatta síelő alakját. Így nem kétséges, hogy a kiváló ­bronzműves­séget kialakító közösség lótartással, s az ­alkalmas ­he­lyeken az állattartás egyéb ­formáival is foglalkozott. Aligha kétséges, hogy a ­kelet-európai szejma–turbinói bronz­művesek innen indultak nyugatra. Mivel azonban az európai ilyen típusú ­bronz­leletek régebbiek, minden bizonnyal ­várható, hogy korábbi szamuszi leletek is előkerülnek majd a jövőben. (Vagy pedig az itteni leletek kormeghatározása kerül majd revízióra.) Népességének nyelve ­ismeretlen, M. F. Koszarev szerint talán a paleoszibériai ketek nyelvének ősi változatát beszélték.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1800–1200

Nyugat-Szibéria java bronzkorának első ­szakasza. A Jekatyerinburg és Nyizsnyij ­Tagil környéki kelet-uráli régióban lévő koptjáki emlék kora: 1600–1400. Az Ob–Irtis-vidéki tajga fésűs-gödröcskés (vagy preszuzguni) műveltsége: 1500–­1200. Az Irtis és a Felső-Ob közötti déltajgai és ligetes steppei területen a szamuszi műveltség. (→ 1600/1500–­1300/­1200)

Címkék: 895-ig
 
Keresés a teljes tartalomban
Célzott keresés
Időrend
Személynév
Földrajzi név
Téma