A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  I. Ferenc király a szombathelyi egyházmegye élére gr. Herzan-Harras Ferencet, a birodalom bíboros-követét nevezte ki. (1800. május 18-án szentelték püspökké.) | A franciaországi Valence-ban elhunyt VI. Pius pápa. | A Helytartótanács 18 545. számú rendelete érvénytelennek minősített minden kötelezvényt, amelyben római katolikus apa beleegyezését adta gyermekei református vagy evangélikus szellemű neveltetéséhez. → 1808. július 26. | Protestáns egyházi vezetők terjedelmes sérelmi kérvényt nyújtottak át I. Ferenc királynak. | I. Ferenc király elrendelte, hogy a katolikus lelkészek akkor is teljesítsék az esketést, ha a protestáns apa megtagadja a fiúgyermekeinek katolikus nevelését biztosító reverzálist. | Életének 78. évében elhunyt Galgóczy Ferenc esztergomi kanonok, 1768-tól besztercei apát, 1772-től komáromi főesperes, a Szent István-rend kiskeresztje kitüntetettje. | Máramarosszigeten református lelkészképző intézet nyílt. | I. Ferenc király engedélyezte, hogy a protestáns hitben nevelt gyermekek megmaradhassanak hitvallásukban. (Foganatja nem lett, mert a megelőző, illetve az ezt követő rendeletek hatástalanították.) | Mártonfi Józsefet a király erdélyi püspökké nevezte ki. (Az erdélyi róm. kath. Státus három jelöltet terjesztett a király elé, aki közülük egyet kinevezett, s őt a pápa prekonizálta.) | Tatán tartott dunántúli református egyházkerületi gyűlés kijelentette, hogy a pápai iskolát ismeri el a kerület anyaiskolájának. |