Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Eseménytár

Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Kr. e. 250–100 ezer

Az ember legkorábbi (őskőkori) emlékei az Urál-vidéken, a Perm környéki területeken.

 

Kr. e. 16–10 ezer

Az Urál hegység késő őskőkori barlangjainak kora. (Kapovaja, Medvezsja, Cseremuhovo, Ignatievo.) Közülük a Kapovaja pescsera (baskírul: Sulgan Tas) nevű barlang falait az őskőkorban színes rajzokkal díszítették, amelyek a híres nyugat-európai barlangrajzokhoz hasonlóak. A falakon itt is állatalakok sorjáznak.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1500–1000

A pozdnyakovói késő bronzkori műveltség kora a Felső-Volga-vidéken. Lakossága ­főként földműveléssel és állattartással foglalkozott. A déli gerendasírosok jelentős ­területeket szálltak meg, de az ezredfordulóra elhagyták e vidéket. Hatásuk azonban erősen észlelhető nem csupán a pozdnyakovói fazekasságban és ­fém­művességben, hanem még a temetkezési szokásokban is. (A sírok fölé emelt földhalmok.)

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1300/1200–1000

Ebben az időszakban a steppei andronovói műveltség (iráni eredetű) népessége az északabbra elterülő területsávba vándorol, ahol a helyi lakossággal– így a finnugor csoportokkal – együtt állattartó-­földművelő gazdálkodást alakít ki. A ­jövevények révén andronovói típusú ­fémművesség és anyagi kultúra alakul ki. Három nagyobb ilyen kulturális körzet jön létre: a felső-toboli, a felső-Ob-vidéki és Omszktól északra a csernoozerói műveltség.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1200–1000 körül

A finn–volgai nyelvközösségtől elkülönül a cseremisz nyelv. (Néhány évszázad múlva a mordvin is.)

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 1100–1000

Az eurázsiai pásztornépek körében – ­fel­tehetően a magyarok elődeit is ­ideso­rolhatjuk – megnő a lovaglás szerepe, ami ­bizonyára újfajta szerszámzat ­megjele­nésével is együtt járt. (Talán ekkoriban kezdték használni a párnanyerget és a ­hurokkengyelt.) A hadviselésben a ­ko­rábbi harci szekerek helyét a lovasság ­veszi át.

Címkék: 895-ig
 

Kr. e. 500–100

A nyugat-szibériai ligetes steppén, a Tobol és bal oldali mellékfolyói (Iszety, Miasz, Uj) mentén létrejött gorohovói régészeti műveltség kora. Népessége ugor nyelvű ­lehetett, földműveléssel és állattartással foglalkozott. Halottaik sírjai fölé kis földhalmokat emeltek. A műveltség nagyon sok vonásában a szomszédos ­szargatkai kultúrához hasonló, népessége zömmel a szargatkaiakéba olvad be.

Címkék: 895-ig
 
Keresés a teljes tartalomban
Célzott keresés
Időrend
Személynév
Földrajzi név
Téma