Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Eseménytár

Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

2000. szeptember 20.

Budapest nem csatlakozik az európai autómentes naphoz.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 18.

Környezetvédelmi gépjármű-­ellenőrzési akció indul a fővárosban.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 16.

A kormány megígéri, hogy 25 dollár feletti világpiaci olajár mellett nem emeli tovább az üzemanyagok jövedéki adóját. Fuvarosdemonstráció nem fenyeget.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 11–30.

Takarítási akció a MÁV területén.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 9.

Átadják a forgalomnak a 3-as főút Miskolcot elkerülő útjának mintegy két kilométeres szakaszát. Az útszakasz építési költsége 542 millió forint.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 8.

Átadják a forgalomnak a 42. sz. főút Biharkeresztest elkerülő szakaszát.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 8.

Kisújszálláson új autóbusz-pályaudvar készült el.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 7.

Hivatalosan bejelentik, hogy a Vegyépszer és Betonút Konzorcium kezdheti el fővállalkozóként az M3-as autópálya új, Füzesabony és Polgár közötti szakaszának építését. A konzorcium 25 hónapra 70 milliárdért vállalja az építést.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 5.

Környezetvédők tiltakoznak a 4-es metró ellen. Véleményük szerint a metró veszélyezteti a Gellért-hegy gyógyforrásait.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. szeptember 5.

Budapest Józsefvárosi pályaudvarra megérkezik az első kisáru-küldeményekkel megrakott vagon Bécsből. Az új szolgáltatás bevezetésével megvalósul a kisáru – maximum 5 tonnás küldemények – környezetbarát vasúti szállítása.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 
Keresés a teljes tartalomban
Célzott keresés
Időrend
Személynév
Földrajzi név
Téma