Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Eseménytár

Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

2000. július 14.

Felavatják a Magyar Vasúttörténeti Parkot.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. július 14.

A benzinár emelkedése ellenére egyes fővárosi taxitársaságok csökkentik tarifáikat.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. július 12.

Átadják a forgalomnak Esztergomban a Rudnay téri körforgalmi csomópontot.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. július 10.

Felavatják a magyar–szlovén vasútvonal nagyrákosi völgyhídját, amely Közép-­Európa legnagyobb feszített vasúti vasbeton völgyhídja. A híd hossza: 704 méter.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. július 7.

Trolibuszokat vásárol a Budapesti Közlekedési Vállalat.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. július 1.

Hatályba lép a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről szóló rendelet.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 29.

A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a taxik után 2001. január 1-jétől nem kell közterület-használati díjat fizetni. A taxit a tömegközlekedési eszközök közé sorolják.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 28.

A kormány rendeletben szabályozza a közlekedési és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörét.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 28.

A közlekedési tárca cáfolja, hogy megszűnik a 65 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 27.

Magyarország és Portugália megállapodást ír alá a két ország közötti közúti forgalom könnyítéséről. A két ország fuvarozói mentesülnek a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 
Keresés a teljes tartalomban
Célzott keresés
Időrend
Személynév
Földrajzi név
Téma