Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Eseménytár

Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

2000. június 27.

Kétszer két sávos a Kvassay híd. Felújítás miatt lezárják a Gubacsi híd csepeli átjáróját. Az átjárót augusztus 7-én veszik újra forgalomba a járművek.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 23.

Elkészül Győr–Gönyű kikötő 840 millió forintos Ro-Ro terminálja. A kikötőben három hajóállás, kamionparkoló készült. A beruházás 839 millió forintba került.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 6.

Vége a parkolási háborúnak a főváros és a VI., VII. és VIII. kerület között. Az érintettek megegyeznek a fővárosi rendelet kiterjesztéséről.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 5.

Budaörsön az autópálya felett ívelő hidat felrobbantják.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. június 1.

Felújítás miatt lezárják a Jászberényi úti felüljárót a fővárosban.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. május 31.

Távozik a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium átszervezésével egyet nem értő Katona Kálmán miniszter a posztjáról. Az új közlekedési és vízügyi miniszter Nógrádi László. → december 1.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. május 28.

Életbe lép a MÁV új menetrendje. Több InterCityt közlekedtetnek és több elővárosi járatot állítanak forgalomba. Budapest–Zalaegerszeg között új InterCity közlekedik. A pécsi, miskolci, debreceni és szegedi fővonalon 2-3 óránként járnak az IC-k. Kísérleti jelleggel a pécsi, szegedi és kaposvári IC-járatokon csak nemdohányzó kocsik közlekednek.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. május 26.

Elkészült a Székesfehérvár–Celldömölk közötti vonalszakasz villamosítása.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. május 25.

A Kombinált Fuvarozás Nemzetközi Szövetségének közgyűlése Budapesten.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 

2000. május 24.

„Semmibe futnak a kerékpárutak” – írja a Magyar Hírlap. Magyarországon egybefüggő kerékpárutak nincsenek, a meglévők pedig nemzetközi viszonylatban nem számítanak kerékpárútnak. Budapesten naponta 50 ezer ember közlekedik kerékpárral.

Címkék: 1989 után Gazdaság
 
Keresés a teljes tartalomban
Célzott keresés
Időrend
Személynév
Földrajzi név
Téma