A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak a Rákospalota–Újpest–Vácrátót között villamosított, 31 km hosszú, egyvágányú vasútvonalat. A vasútvillamosításra koncessziós szerződéssel került sor. | Lentiben 120 férőhelyes kamionterminál nyílik. | Aláírják a Zalalövő–Muraszombat között létesítendő magyar–szlovén vasútvonal első kivitelezési szerződését. A tervezett vonal része az 5. számú európai korridornak, amely Észak-Olaszországot a FÁK-államokkal köti össze. | Megalakul a MÁVCONT Kft. Feladata: a konténerszállítás mennyiségi növelése. | Az M1-es Győr–Hegyeshalom közötti szakaszán az eddigi 1300 helyett 1400 Ft-ot kell fizetni a személyautók után. | A Nyugati pályaudvar utoljára fogad és indít postavonatot. | A Pozsonyi Közlekedési Vállalat Rt. és az Ikarus Rt. keretszerződést írt alá. Az Ikarus 3 évre elnyerte a szlovák főváros autóbusztenderét – tudósít a Magyar Hírlap. | A fuvarengedélyek számáról osztrák–magyar közlekedési megállapodást írnak alá. | Egy magyar kirándulókat szállító autóbusz balesetet szenved Ausztriában. 18 halott, 27 sebesült. | A Rákospalota–Újpest–Vácrátót közötti villamosított vasútvonal műszaki átadása. |