A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Rendeletben szabályozzák a közúti hidak nyilvántartását és műszaki felügyeletét. | Megkezdődik a díjfizetés az M3-as autópályán. | Az Ikarus Rt. és a Nissan bemutatja közös fejlesztésű midibuszát. A 17–25 fő szállítására alkalmas autóbusz Nissan alvázzal, Ikarus karosszériával épült meg. | A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének vasúti sztrájkja 21%-os béremelését. A vasutasok 10%-a beszünteti a munkát. Január 6-án meghal a MÁV Rt. vezérigazgatója. A bíróság a sztrájkot jogellenesnek minősíti, ezért a szakszervezet a sztrájkot felfüggeszti. → június 9. | Bevezetik a gépjárműtörzskönyvet. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. A személyautók száma 2 218 010 db. | A Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete megállapodik a MÁV Rt.-vel a jövő évi bérnövekedésről. Januártól 56 ezer vasutas alapbére 14%-kal nő. A vasutasok harmadik reprezentatív érdekvédelmi szervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete nem csatlakozik a bérmegállapodáshoz. | Újraindul az öt éve megszűnt magyarországi hajógyártás. Dunaújvárosban vízre bocsátanak egy holland megrendelésre gyártott szállítóbárkát, melyet a Ganz Danubius Axis Kft. és a Dunaferr Acélszerkezeti Kft. készített. | A Vasutasok Szakszervezetének kétórás figyelmeztető sztrájkot rendez. → 1999. január 4–8. | A Mozdonyvezetők Szakszervezete 2 órás sztrájkot tart az eredménytelen bértárgyalások miatt. A munkára beosztott 976 mozdonyvezető mindegyike beszünteti a munkát. → december 22., 1999. március 8. |