A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapest főpolgármestere bejelenti, a főváros beperli az államot, mert a kormány felmondta a metróberuházás finanszírozására kötött polgári jogi szerződést. | A kormány a matricás díjfizetési mód bevezetését javasolja az M3-as autópályán. | Budapesten a Nemzetközi Vasútegylet, valamint több európai ország vasútjának képviselőiből álló munkacsoport a jugoszláv vasutak összesen 154 millió ECU értékű adósságának behajtásáról tanácsozik. | A magyar, ukrán és román vasutak megállapodnak, hogy az eddigi kikötők mellett a magyar gabonaszállítmányok az ukrán kikötők és a román Constanta irányába is utat kapnak. Az ukrán és a román fél teherkocsikat biztosít a magyar gabona exportálásához. | A kormány úgy dönt, nem vesz részt a metróépítésben, de támogatást nyújt a felszíni közlekedés korszerűsítéséhez. | Kedvezményes napijegyet válthatnak a Budapesti Közlekedési Vállalat járataira azok a vidéki utasok, akik InterCity-pótjeggyel rendelkeznek. Minden InterCity-megállóhelyen a pótjegy megváltásakor Budapesti Közlekedési Vállalat napijegyei is vásárolhatóak. A napijegy ára 600 Ft helyett 450 Ft. | A Malév és az Austrian Airlines újra közösen üzemelteti járatát Budapest és Bécs között. | „Egyenként öt–tízmillió forint értékű valutáért, azaz egy jobb balatoni vitorlás árának megfelelő összegért vált meg a magyar tengerjáró flotta utolsó egységeitől a Mahart Rt. A társaság tavaly még magyar lobogó alatt hajózó kilenc tengerjáróra közül már csak kettő maradt, ám a 11,8 ezer tonnás Vörösmarty és a 3,4 ezer tonnás Balaton eladása is folyamatban van” – írja a Népszabadság. Jövőre már senki sem hajózik a tengereken piros-fehér-zöld zászló alatt. | Átadják a forgalomnak a felújított komáromi Duna-hidat. | Elkészül a Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr közötti vasútvonal villamosítása. A vonalszakasz villamosításával Gyékényesen kívül Murakeresztúr is alkalmassá válik az adriai kikötőkbe irányuló teherforgalom kiszolgálására. Az újonnan villamosított szakasz összekapcsolja a már villamosított Budapest–Székesfehérvár–Balatonszentgyörgy vonalat a Murakeresztúr–Gyékényes–Százhalombatta–Budapest közötti pályával. Így bezárul az ún. dél-balatoni hurok. |