A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a MÁV Rt. szerződést ír alá a Göd–Vác közötti pályaszakasz felújításáról. Ezzel megkezdődik a magyar vasúti törzshálózat rekonstrukciója. | Nyíregyháza és Fehérgyarmat között naponta két pár InterPici közlekedik. A motorvonat Nagykálló, Kállósemjén, Nyírbátor, Mátészalka állomásokon is megáll. | Átadják az M3-as autópálya Gyöngyös–Füzesabony közötti szakaszát. | Hatósági áras Budapesten a taxizás. Nappal 200 forint, éjszaka 280 forint az alap- és kilométerdíj. | Zebegény állomáson egy várakozó InterCity-vonatba szalad egy személyvonat. 18 sebesült. | Megkezdődik a Székesfehérvár–Szombathely közötti vasútvonal villamosítása. | A MÁV Rt., a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub tárgyal. A környezetvédő szervezetek hangsúlyozzák, hogy a környezeti károkkal kapcsolatos többletkiadásoknak jelentkeznie kellene a különféle közlekedési formák költségeiben. | Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hivatalosan is átveszi a tárca vezetését. A híradások szerint, mintegy 25-30 kg-ot tesz ki az a dokumentáció, amely a folyamatban lévő ügyeket tartalmazza. Az új miniszter kijelenti, hogy az autópályákon forgalomarányos díjrendszer kialakítását tervezik, a metróberuházást áttekinti a kormány, de erről nincs prekoncepciója. → 2000. május 31. | Sopronban hét vasúttársaság szándéknyilatkozatot ír alá egy London és Sopron közötti vasúti folyosó létrehozásáról. A terv szerint a szerelvények 60 km/órás sebességgel 36 óra alatt tennék meg a London–Sopron távolságot. | Megindul az első korszerűsített elővárosi vonat Budapest és Hatvan között. |