A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A dunai hajózásban érdekelt országok irreális vízmélységet, víziútszélességet kényszerítenek Magyarországra – hangzik el a Duna Mozgalom tanácskozásán. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium cáfolja, hogy külföldi követelésre határozták meg a Duna hazai szakaszára érvényes hajózási feltételeket. A cél: a 2,5 méteres merülési mélységű hajók az év 310 napjában korlátozás nélkül használhassák a Dunát. | Bejelentik, hogy az Opel új sebességváltógyárat épít Szentgotthárdon. | Aláírják az Ikarus privatizációs szerződését. Az MT–HZ Kft. megveszi az állam részvényeit, így részesedése a cégben 53,9%. | A kormány és az Európai Beruházási Bank aláírja a Dél-Buda–Rákospalota közötti metró megépítéséhez szükséges hitel- és állami garanciaszerződéseket. | Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény azon rendelkezését, mely kizárja a költségek közül a gépkocsikba beszerelhető mobiltelefonok kihangosító berendezéseinek költségeit, a casco biztosításhoz megkívánt autóriasztó berendezés és a hólánc költségeit. | A Magyar Közlekedési Klub és a MÁV Rt. együttműködési megállapodást ír alá. A környezetvédő szervezet vállalja a vasúti közlekedés előnyeinek széles körű propagálását, különös tekintettel MÁV elővárosi vasúti programjára. | A kormány elrendeli a repülőtéri tranzitvízum bevezetését. | Megérkezik Amszterdamból Budapestre a Malév Rt. hatodik Fokker repülőgépe. A Fokkerek a Tupoljev 134-es repülőgépeket váltják fel. A korszerű, környezetkímélő típus zajszintje és szennyezőanyag-kibocsátása rendkívül alacsony, így megfelel a Nemzetközi Légügyi Szervezet által megállapított határértékeknek. | „Pest megye területén majdnem mindennap megrongálnak valahol vasúti berendezést, kővel dobálják a szerelvényeket. A legveszélyesebb a Kőbánya-Kispest–Lajosmizse–Dabas vonal, ahol az ún. diszkóvonatokon történik a legtöbb kár” – írja az Új Pest Megyei Hírlap. | „Az idén sem marad el a túrázók kedvelt programja, a szakszervezeti természetjáró különvonat” – írja a Fejér Megyei Hírlap. |