A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium felmondja a szekszárdi Duna-híd építésére 1993-ban aláírt koncessziós szerződést. A beruházás megvalósítására létrejött Új Duna-híd és Koncessziós Rt.-nek ugyanis nem sikerül finanszírozókat találnia a 25 milliárd Ft-os beruházáshoz. | A főváros és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megállapodik az M0-s körgyűrű északi és keleti szakaszának nyomvonaláról. | A Malév és a Sabena code-share megállapodást ír alá. A két légitársaság tükörmenetrendi konstrukcióban üzemelteti járatait Budapest és Brüsszel között. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Kollégiuma elé kerül a vasút-politikai koncepció, melynek melléklete a 10 éves vasútfejlesztési terv. | A kormány dönt az M3-as építésének felgyorsításáról. | Az M3-as autópálya díjasításának időpontjáról tárgyal a kormány. A gazdasági kabinet a kilométerenként 9,5 forintos autópályadíj szeptember 1-jei bevezetését támogatja. | A MÁV Rt. és a Szlovén Vasúttársaság a két országot közvetlenül összekötő vasútvonal építésének kérdéseiről tárgyal. A vonal része az Olaszországot, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot, Ukrajnát, illetve Szlovákiát összekötő közlekedési folyosónak. A 19 km-es magyar szakaszra mintegy 2,6 milliárd forint Phare-segély, illetve 13,5 milliárd forint költségvetési támogatás áll rendelkezésre. | Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló belügyminiszteri rendeletet kifogásolt részeinek alkotmányjogi panaszait elutasítja. „A szabad mozgáshoz való jog, a közlekedés szabadsága nem fogható fel abszolút jellegű, korlátozhatatlan jogosultságként.” Nem alkotmányellenes, hogy a vezetői engedély visszavonásával összefüggő egyes kérdéseket rendelet szabályozza. | Európa 22 városába utazhatnak kedvezményesen a magyar nemzeti légitársasággal a 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok. Három térítési kategóriát alakít ki a Malév. Berlinbe, Bukarestbe, Kijevbe, Münchenbe, Szófiába, Stuttgartba, Tiranába, valamint Varsóba 19 500 Ft-ba kerül a repülőjegy. Amszterdamba, Athénba, Kölnbe, Düsseldorfba, Frankfurtba, Isztambulba, Thesszalonikibe, illetve Hamburgba 22 000 Ft-ot kell fizetni. Koppenhága, Helsinki, Barcelona, London, Moszkva és Stockholm esetében pedig 24 500 Ft-ot. | Átadják a Nyugati pályaudvar új főhomlokzatát. Felújítása mintegy 112 millió forintba került. |