A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Volán Egyesülés és a szakszervezet aláírják a bérmegállapodást. | Újabb kedvezményeket vezet be az M5-ös autópályán az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. Olcsóbban autózhatnak a helyi lakosok, a rendszeres autópálya-használók és a nagybani piacra szállítók. | 112 millió márkás hitelszerződést ír alá a MÁV Rt. és a Kreditanstalt für Wiederaufbau Bank. | „Pontos csatlakozásokat és a közúti közlekedéssel is versenyképes eljutási időket szavatoló új menetrenddel, a jelenleginél színvonalasabb vasúti járművekkel próbál javítani az utasok előtt alaposan megtépázott hírnevén 1998-ban a MÁV Rt.” – nyilatkozza a MÁV vezérigazgatója. A vasút 10 év alatt 60 millió utast veszített el. Ezen belül a legnagyobb arányú utasvesztés a hivatásforgalomban és az elővárosi forgalomban következett be. | Az M5-ös autópálya teljes szakaszát a személygépkocsik 1080 forintért, a tehergépkocsik pedig 4000 forintért vehetik igénybe | Személyi igazolványuk felmutatásával ingyen utazhatnak a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Volán-társaságok és több helyi közlekedési vállalat járművein a 65 évesnél idősebbek. | Menet közben a gépkocsivezetők nem használhatnak kézben tartott mobiltelefont. Bevezetik a próbajogosítványt. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7711 km. A személyautók száma 2 297 115 db. | A Malév Rt. első sugárhajtású repülőgépét, a Tupoljev 134-es típust, 30 év szolgálati idő után véglegesen kivonták a menetrend szerinti és a charter forgalomból. | A MÁV Rt. és a vasúti szakszervezetek megállapodást írnak alá a vasutasok 1998. évi bér- és foglalkoztatási kérdéseiről. |