A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A fővárosi tömegközlekedésben bevezetik az ifjúsági tíznapos jegyet, valamint az ifjúsági csoportos gyűjtőjegyet. | „A kockás taxi is magáncég lett” – adja hírül a Népszabadság. A részvények 90%-át a munkavállalók és egy spanyol–magyar konzorcium vette meg. | Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja és megsemmisíti Old községnek az old–eperjespusztai út használati díjáról alkotott rendeletét. | A záhonyi átrakó körzet évi 16 millió tonna áru átrakására és 1,5 millió vasúti kocsi továbbítására alkalmas, de a forgalom mindössze a kapacitás egynegyede. | Megrendezik Budapesten a Transzszibériai Vasútvonal Nemzetközi Koordinációs Tanácsának VI. ülését. 15 országból 14 vasút és több mint 20 szállítmányozó cég csaknem 90 képviselője jött el Magyarországra. A konferencia célja: az Európa és Ázsia közötti vasúti fuvarozás mennyiségi növelése. | A napisajtóban nyilvánosságra kerül, hogy egyes szakértői számítások szerint mintegy 70 ezer forintba kerülne egy sztrádamatrica Magyarországon. | A Mahart eladja a Pannon River nevű tengerjáró hajóját. | A hatvani önkormányzat szervezésében forgalomlassító demonstrációt tartanak az M3-as Hatvan melletti szakaszán, az autópályadíj tervezett bevezetése ellen. | Hivatalosan is megkezdődik az új budaörsi csomópont kiépítése az M1-es és M7-es bevezető szakaszán. Az autópályák csatlakozó hálózata az Auchan bevásárlóközpont beruházásában készül, költsége eléri a kétmilliárd forintot. | Az országgyűlés módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. A közúti jelzések térítésmentes elhelyezését az épület, oszlop tulajdonosai tűrni kötelesek. |