A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány megtárgyalja a MÁV Rt. középtávú működési feltételeivel foglalkozó előterjesztést. A kormány jóváhagy egy intézkedési programot, amelyet a MÁV Rt.-nek a jövő évben teljesíteni kell ahhoz, hogy 6 milliárd forint támogatást igénybe vehessen. A program célja a hatékonyság javítása és az eladósodás megakadályozása. | A Csepeli szabad kikötőben átadják rendeltetésének az Agroterminál Kikötői Átrakodó Rt. fedett raktárbázisát. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium bejelenti, 47 alkalommal egyeztetett az M3-as autópálya építéséről, a polgármesteri hivatalok kiadták az összes szükséges hatósági engedélyt. A minisztérium szerint az autópályák további építésének, valamint fenntartásának költségeit nem viselheti azonos mértékben minden magyar állampolgár. | Az M3-as autópálya díjasítása ellen tüntet tizenhét, Budapest és Hatvan közötti település. Több kilométeres egybefüggő forgalmi dugó alakul ki az M3-as autópályán. | Életbe lép a módosított KRESZ. A kijelölt kerékpárúton haladó kerékpárosok minden esetben előnyt élveznek a gépkocsikkal szemben. | Felemelik jármű önkényes elvétele után járó büntetési tételt, mivel az autólopás több tízmilliárdos illegális iparággá vált Magyarországon. 1989 és 1996 között ötszörösére emelkedett az ellopott gépjárművek száma. | Megkezdik az M3-as autópálya gödöllői felhajtójánál az első fizetőkapu építését. | A Mahart eladja a Bodrog nevű tengerjáró hajóját. | Hatéves szünet után újraindul a vasúti közlekedés Pécs és Eszék között. | Átadják a forgalomnak a 44-es főút Gyulát elkerülő szakaszát. A 44-es főút egyre nagyobb szerepet játszik az Európa és Balkán közötti forgalomban. A központi költségvetés és az Útalap mellett Phare-segély teszi lehetővé a beruházás megvalósítását. |