A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak a Vácot elkerülő 15 km-es útszakasz, amely tehermentesíti a várost az eddigi nagy forgalom egy részétől. | Átadják a 6-os főút Pécset elkerülő délkeleti szakaszának újabb részét. | Sorompókat állítanak fel a budai Várnegyedben. | Átadják a forgalomnak a 8. számú főút és a Székesfehérvár–Zsámoly–Gánti út átépített csomópontját. | A MÁV tervei szerint hamarosan osztályba sorolják az állomásépületeket. A várakozások szerint látványos változást hoz majd az állomások egységes építészeti arculattervének kidolgozása is. Meghatározzák majd az állomási előterek képét, az utascsarnokok, jegypénztárak, várótermek, közlekedők, peronok megjelenésének előírásait. Az utasok tájékoztatására egységes piktogramrendszert vezetnek be. Az arculati előírások kiterjednek majd az utasforgalmi területek berendezési tárgyaira, burkolataira, színeire, világítására is – írja a Népszabadság. | Egyetlen jegy vagy bérlet elegendő lesz az elővárosi forgalomban közlekedő vonatok, autóbuszok és a fővárosi tömegközlekedési eszközök használatához, ha elhárulnak az akadályok a MÁV, a Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat együttműködésén alapuló tarifaközösség ötlete elől – írja a Népszabadság. | A környezetvédő szervezetek is elfogadják a Fővárosi Önkormányzat készülő, az elkövetkezendő 50 év közlekedési beruházásait körvonalazó, rendszerfejlesztési tervének alapelveit. A Hungária körút és az M0-s közé további két gyűrűt terveznek. Az egyik az északi vasúti híd felett indulna Budafok–Albertfalva irányába, a másik pedig a Körvasútsor mentén. | A horvát kormány megalapítja a Rijeka–Zágráb–Gorica Autópálya Részvénytársaságot. A részvénytársaság a Budapestet Rijekával összekötő autópálya horvát szakaszát építi a magyar határtól. | Nyilvánosságra hozzák, hogy magyar kérésre az Európai Beruházási Bank és a Világbank egy-egy évvel meghosszabbította az út- és hídrehabilitációra, illetve a -fenntartásra szánt hitelek folyósításának idejét. A hitelek felhasználását a szűk hazai források gátolják. | Egy Komáromtól Pécsig, majd onnan a déli országhatárig vezető autópálya építését javasolja a kormányzatnak a 6-os út fejlesztése helyett a Dunántúl Autópálya Kft. A dél-dunántúli régiónak elsősorban nem a szélein, hanem a közepén, észak–déli irányban kellene autópályát építeni. A Dunántúl déli részének gazdasági fejlődése egyre inkább elkülönül az északi területektől – állítják. |