A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Mahart eladja a Radnóti tengerjáró hajóját. | A kormány megtárgyalja a Mahart privatizációs koncepciójáról szóló előterjesztést. A Mahart PassNave Kft. végzi a dunai személyhajózást, a Mahart Seatrade Kft. tengerhajózási és szállítmányozási feladatokat, a Mahart Balatoni Hajózási Rt. feladata a balatoni személyszállítás, a Mahart Holding gyakorolja a tulajdonosi jogokat és koordinálja a kikötői, folyami és tengeri áruszállító és hajójavító tevékenységet. Ennek a szervezeti felépítésnek megfelelően a kormány jóváhagyta a társaságok privatizációjának két lépésben történő végrehajtását. | A fővárosi önkormányzat dönt, az Andor utcai lakók tiltakozása ellenére is kiszélesíti a Lágymányosi híd forgalmát az M1–M7-es autópályákra rávezető „egérutat”. A felháborodott helybeliek szerint „fabatkát sem érnek” a beígért környezetvédelmi beruházások. Az Andor utcaiak a környezeti ártalmak mellett ingatlanaik elértéktelenedésétől is tartanak. | Az Északkelet-magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. tájékoztatása szerint az M3-as Budapest–Gyöngyös közötti szakaszának 1,3 milliárd forint értékű felújításával és a Gyöngyös–Füzesabony szakasz 23,9 milliárd forintos beruházásával párhuzamosan zajlik a Füzesabony–Polgár közötti autópálya előkészítése. | A kormány az M15-ös autópálya befejezéséről és a Malév privatizációjáról tárgyal. Továbbra is magyar kézben marad a Malév Rt. többségi tulajdona. A kabinet 1,5 milliárd forintig garanciát vállal az M15-ös autópálya megépítésére, mivel az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. ellen indított peres eljárások miatt a hitelezők nem látják biztosítottnak a visszafizetést, és így a folyósítást leállították. A kormány megtárgyalja az M15-ös félautópálya építése körül kialakult bonyodalmakat. | Az állam, a MÁV Rt. és a Siemens Rt. szerződést ír alá a MÁV 2500 kilométernyi optikaikábel-hálózatának kiépítéséről. Az adatátviteli hálózat beruházási összege: 11–12 milliárd forint. | Átadják a forgalomnak a Záhony–Csap közötti átépített Tisza-hidat, valamint a magyar oldalon a teherszállítást lebonyolító terminált. | A számítások szerint évente mintegy 60 milliárd forint kárt okoz hazánknak a 30 ezer kilométeres országos közúthálózat rossz műszaki állapota – írja a Népszabadság. | Befejeződik a Budapest–Hegyeshalom közötti vasútvonal átépítése. A 30 milliárd forintos költséggel, német hitelből átépített vasúti pályán a nemzetközi vonatok 120 perc alatt tudják megtenni a Budapest és Bécs közötti 252 km-es utat. | Az M5-ös autópályához közeli települések polgármestereinek tárgyalódelegációja közleményben kijelenti, nem igaz az, hogy csökken az 50-es út forgalma. A forgalom nem tevődött át az M5-ös autópályára. |