A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Debreceni Közlekedési Vállalat részvénytársasággá alakul. Tulajdonosa Debrecen önkormányzata. | Magyarország aláírja az Eurocontrol- (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáról) egyezmény módosításáról, ill. a közép-európai magaslégtéri forgalomirányító központ létrehozásáról szóló egyezményeket. | Megtisztítják a graffitiktől és festéktaszító anyaggal vonják be a Lánchidat. | Helsinkiben az összeurópai közlekedési konferencia az európai uniós korridorrendszer részévé minősíti a Magyarországon áthaladó 5-ös folyosót. Ezáltal az M7-es és az M3-as autópályák és a velük párhuzamosan haladó vasútvonalak az Európai Unió által is támogatott útvonalak közé kerülnek. Megszavazzák a kontinens szempontjából különösen fontos tranzitfolyosókat, melyből három vezet át Magyarországon. A konferencia kijelöli a 10-es folyosót, amely a magyar területekkel párhuzamosan haladó alternatív útvonal. | Az Olympic Airways beindítja Athén és Budapest közötti járatait. Az Olympic hétfőn, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap közlekedik a két főváros között. A Malév megállapodik az Olympic Airways-zel, s eszerint a görög légitársaság június 22-től hetente ötször, a Malév pedig hetente tízszer közlekedik Athén és Budapest között. | Magyarország és Szlovénia megállapodik, hogy a Barcelona–Kijev között húzódó páneurópai közlekedési folyosó részét képező M70-es gyorsforgalmi út Tornyiszentmiklósnál metszi az országhatárt. Bejelentik, hogy az M0-s körgyűrűnek nem a korábban tervezett északi, hanem a keleti szakaszát fogják először megépíteni. | A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke kijelenti, az M0-s körgyűrű építésének kérdése körül érdekcsoportok működnek, pontosabban a betonlobby, azaz az Állami Autópályakezelő Közhasznú Társaság. | A köztársasági elnök kijelenti, hogy Magyarország olyan közlekedési útvonallá kíván válni, amely összeköti a keletet a nyugattal. Európában az egyik legfontosabb infrastrukturális építkezés a Barcelonát és Kijevet összekötő 5-ös számú európai közlekedési folyosó létrehozása. | Életbe lép a nehéz-tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében június 15. és augusztus 31. között Magyarország területére belépő hazai gépkocsik a legrövidebb úton, a forgalomkorlátozás ellenére is elmehetnek a telephelyükig. | Módosítják a KRESZ-t. Járművezetők menet közben kézben tartott mobil- rádiótelefont nem használhatnak, bevezetik az ellenőrzésre figyelmeztető jelzőtáblát, elrendelik a légzsákkal felszerelt ülésekhez a biztonsági gyermekülés beszerelésének tilalmát stb. A vasúti átjárókon való biztonságos átkelés érdekében sebességkorlátozást vezettek be. Az átjárókon történő folyamatos áthaladás minimális sebessége 5 km/óra. |