A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A rendszerváltás óta a kormányzati erőfeszítések és programok ellenére az ólomkibocsátást kivéve nem sikerült látványos javulást elérni az autóközlekedés légszennyezésének csökkentésében – írja a Heti Világgazdaság. A fővárosban mind a nitrogén-oxid-, mind a szén-monoxid-szennyezés egyre több helyen haladja meg az úgynevezett egészségügyi határértéket. | A Malév új szolgáltatást vezet be. Az Utazástervezés címmel meghirdetett program keretében 24 órás információszolgáltatást nyújtanak a Malév járatairól. | Az Északkelet-magyarországi Autópálya Rt. bejelenti, megkezdték az M3-as Füzesabony–Polgár között létesítendő 60 kilométeres szakaszának megépítését. | Megnyílik a Letenye–Zágráb között épülő autópálya országhatár és Csáktornya közötti, 16 km-es szakasza. | A Malév idei egymilliomodik utasát szállítja. | A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. 5,6%-os részvénycsomagját megvásárolja a Hamburgi Kikötő és Raktár Rt. | Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. és a Hungarocamion Rt. hosszú távú együttműködési megállapodást ír alá, mely szerint a fuvaroztató cég a járműveit a jövőben Győr és Hegyeshalom között a M1-es autópályán, illetve a majd megépülő M15-ös autópályán közlekedteti majd. A Hungarocamion 1300 járműve a 10-es főút helyett az M1-es autópályát használja ezután Győr és Hegyeshalom között. Az útidíjkártyás kamionok nemcsak a szezonális áremelés alól mentesülnek, hanem a forgalom arányában díjkedvezményt is kapnak. | A kormány határozatot hoz, melynek értelmében ki kell alakítani a közúthálózatot teljes mértékben lefedő közlekedésrendészeti szolgálatot, az autópályák ellenőrzésére speciálisan felszerelt és kiképzett egységeket. | Árnyékdíjrendszer bevezetését javasolja a közlekedési tárca az M5-ös használatának olcsóbbá tételére. | Megnyílik a Malév tizenharmadik partnerirodája Vácott. |