A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A MÁV Rt. létrehozza a Műszaki Tanácsot, a műszaki-fejlesztési és beruházási feladatokhoz kapcsolódó döntések jobb megalapozása érdekében. | A kamionokat szállító, úgynevezett Ro-La vonatok a Szeged melletti Kiskundorozsmáról egészen az olasz határig, a szlovéniai Sezanáig közlekednek. A naponta közlekedő vonatokon a fuvardíj egyirányú szállítás esetén 520 ECU a retúrjegy pedig 980 ECU. | Megbénul a főváros belvárosában a közlekedés, mert a Kommunális Szolgáltatók Egyesülete 200 tehergépkocsival felvonul. | Forgalomlassító demonstrációt tartanak az M5-ös autópálya magas díja miatt Bács-Kiskun megyében. | Közvélemény-kutatás az autópályákról. A megkérdezettek többsége az autópályák építési költségeit az autópálya- használókkal fizettetné meg. Az üzemanyagárakba mindössze a megkérdezettek ötöde építené be a költségeket, akárcsak az adókba. Az emberek döntő többsége szerint az államnak a jelenleginél nagyobb szerepet kellene vállalnia az autópályák fejlesztésében és a közlekedésből származó bevételek lényegesen nagyobb hányadát kellene visszafordítani a közlekedésbe. Ha mégis bevezetnék a matricarendszert, akkor évente átlagosan 6400 forintot lennének hajlandók fizetni az emberek. | A vasút és Európa címmel tudományos konferenciát rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián. | Aláírják a Ferihegyi repülőtér új termináljának felépítéséről szóló 103 millió dolláros hitelszerződést. A cél: Ferihegyet korszerű regionális légi közlekedési központtá fejleszteni. A 2/B terminál építését még 1992-ben eldöntötték. | Raktárban áll 1989 óta a sztrádacímke – írja a Népszabadság. | A fővárosban a felújított, energiatakarékos 2-es villamos pályáján próbautat rendeznek. | Pécsett kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a helyi autóbusz-vállalat dolgozói. |