A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hosszú jogi huzavonát követően, újraindul a fővárosban a kerékbilincselés és a tilosban várakozó autók elszállítása. A forgalmat akadályozók 8750 forintért válthatják ki elszállított autójukat. | Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki az adótörvény azon rendelkezését, mely szerint a cégautók használata során a magánszemélyeknek mindig jövedelme keletkezik. Sérti az alkotmányt, hogy a cégek az APEH által megállapított üzemanyagárakat kötelesek irányadónak tekinteni és nem vehetik figyelembe a számlákkal igazolt, ténylegesen megfizetett üzemanyagárat. | „Az üzemanyagok árába beépített állami elvonások módosítása is szerepel abban a javaslatcsomagban, amelyet az autópályadíj-politikáról állít össze a közlekedési tárca. A közúti fejlesztések finanszírozásának nehézségei a minisztérium illetékeseinek véleménye szerint az autópálya-építés leállásával fenyegetnek” – írja a Népszabadság. | Az Európai Unió Phare tranzitforgalmat elősegítő programja keretében 4,3 millió ECU-t ad a hazai határátkelőhelyek korszerűsítésére. → november 26. | Magyar tehergépjárművek Ausztriában napi 80 ATS úthasználati díjat fizetnek. Az osztrák tehergépjárművek után Magyarországon tonna/kilométerenként 0,001 ECU díj kerül beszedésre. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. A személyautók száma 2 264 165 db. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a hat magyarországi vasútvonal koncessziós villamosítására kiírt pályázat győztesével aláírja a koncessziós szerződést. A CO. GE. CO által létrehozott VIACOM Első Olasz–Magyar Vasútvillamosítási Koncessziós Rt. elsőként az 55 km hosszú Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr–Somogyszob vonal villamosítását kezdi el. (Tervezett átadás: 1998. szeptember 3. → 1998. szeptember 25.) 1998-ban elkezdik a Rákospalota–Újpest–Vácrátót (31 km) és a Székesfehérvár–Szombathely (170 km) vonal villamosítását. | A kormány 300 ezer Ft-ra emeli a rokkantak gépkocsi-támogatási vásárlását. | A Hungarocamion bejelenti, egyelőre kivonul az orosz piacról, mert az orosz hatóságok 50 magyar kamiont lefoglaltak. | A kormány dönt a győr–gönyűi országos közforgalmú kikötő koncessziós tenderének kiírásához szükséges kormányzati intézkedésekről. |