A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  „Négyezer olyan személyszállító fuvarozik a városban, aki egyik céghez sem tartozik” – írja a Népszabadság a fővárosi taxisokról. A taxispiac ököljog alapján működik. | A fővárosi közgyűlésen a koalíció és az ellenzék egyaránt támogatja, hogy a Dél-Buda–Rákospalota metró első szakasza az Etele tér–Keleti pályaudvar között épüljön meg. | A főváros a Budapesti Közlekedési Vállalat tarifáinak 24,9%-os emeléséről dönt. | Egy kerületi bíróság elsőfokú ítéletében kirívóan magasnak minősíti az M1-es Győr–Hegyeshalom közötti szakaszán az autópálya-használati díjat. | Átadják a forgalomnak a 44. sz. főút Kecskemétet elkerülő szakaszát. | Az évben tizenegyedik alkalommal változik meg a benzin ára. A MOL Rt. 2–2,5 forinttal emeli a benzin árát. | Éjszaka több mint 1000 rendőr megszállja a fővárosból kivezető fontosabb utakat. Az átfogó razziában több mint 8500 járművet átvizsgálnak. | A Dácia expresszt Újszász és Tápiógyörgye között a nyílt pályán kirabolják. A rablók a vészféket meghúzva próbálnak elmenekülni, a rendőrség 9 gyanúsítottat letartóztat. | Az M Három Konzorcium elnyeri a Gyöngyös–Füzesabony közötti 43 km-es autópályaszakasz kiépítésére kiírt nemzetközi versenytárgyalást. | A kormány a Kálvin tér és Etele tér közötti metrószakasz megépítésével foglalkozik. A bizonytalansági tényezők (finanszírozás) következtében a kormány úgy dönt, nem fogadja el a metróépítésre vonatkozó orosz ajánlatot. |