A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A fegyveres erők sorállományú nős tagjai 24, a nőtlenek 6 alkalommal díjmentesen utazhatnak 2. kocsiosztályon szabadságra és eltávozásra. | Aláírják a magyar–szlovén vasúti, közúti és vízi nemzetközi áruszállításról szóló egyezményt. Az egyezmény a Magyarországon és Szlovéniában bejegyzett fuvarozók részére – viszonosság alapján – biztosítja a kísért kombinált áruszállítás (közúti tehergépjárművek vasúton történő szállítása) keretében a kamionoknak a vasúti terminál vagy vízi kikötő, valamint az áru fel- és lerakási pontja közötti közúti elő- és utánfuvarozást a termináltól légvonalban mért 30 km-es körzethatáron belül. A nem kísért kombinált áruszállításban lehetővé teszi a kombikabotázst, azaz a vasúti terminál (kombiterminál) vagy a vízi Ro-Ro kikötő, valamint a végleges fel- és leadási pont közötti közúti elő- és utánfuvarozást magyar és szlovén terminálra (kombiterminálra), Ro-Ro kikötőbe telepített, de a másik országban bejegyzett vontatóeszközzel. E tevékenység végzése időszakos engedélyhez kötött. | Átadják a forgalomnak a felújított Berettyón átívelő Ágota hidat. | Megalakul a Balatoni Vízirendészeti Kapitányság. | Egy portugál cég nyeri el az M3-as Budapest–Gyöngyös közötti szakaszának felújítására kiírt pályázatot. | A taszári IFOR-egységek bejelentik, hogy a jövőben a közút és a vasút mellett a Dunát is igénybe veszik a Boszniából kivonandó harci technika szállításához. | Budapesten elszabadul egy vezető nélküli villamos. A szerelvény 2 km megtétele után beleszalad az előtte haladó villamosba. | A nagylaki határátkelőhelyen átadják a forgalomnak az új kamionterminált. → 1997. november 26. | A kormány dönt a Ferihegyi nemzetközi repülőtér 2. termináljának fejlesztésével összefüggő projektről. | Magyarország és Olaszország megállapodik a közúti járművek vezetői engedélyeinek kölcsönös elismeréséről. |