A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Magyar Középponti Vasút megnyitásának 150. évfordulója alkalmából nosztalgia különvonat indul a Nyugati pályaudvarról Vácra. | Záhonyban kamionparkolót adnak át. | A gőzüzemű magyarországi vasutak 150. évfordulója tiszteletére nagy vasúttörténeti kiállítás nyílik a Közlekedési Múzeumban. Délután nemzetközi vasúti járműparádét rendeznek Angyalföldön. | Országgyűlési határozat írja elő a magyar közlekedéspolitika megvalósításához szükséges, legsürgősebben megoldandó feladatokat. A koncepció az egyes környezetvédelmi szakterületeket (levegőszennyezés, zaj és rezgés, hulladék, víz, természet- és tájvédelem stb.) vizsgálva összesen 42 intézkedést jelöl meg 2010-ig, három szakaszra (2000-ig, 2000–2005 és 2005–2010 között) bontva azok megvalósítását. A környezetkímélő közlekedési rendszer eléréséhez szükséges fejlesztés mintegy 9 400 milliárd Ft-ot igényel. | Forgalomba állítják a Magyar Vöröskereszt első katasztrófaautóját, mely az M0-s körgyűrűn, az M1- és M7-es autópályán ad gyors segítséget. | Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja és megsemmisíti a Fővárosi Önkormányzat parkolásról szóló rendeletének a kerékbilincs alkalmazásáról szóló részét. A gépjármű közterületen való várakozása, a parkolás tartalmában nem tekinthető területbérleti jogviszonynak, hanem a közterület közlekedési célú használatának minősül. → 1997. február 10. | Életbe lép a légi közlekedési törvény. | A fővárosi tömegközlekedésben bevezetik a metrójegyeket (szakasz-, átszálló- és szakaszátszálló jegy), valamint a tanköteles csoportok gyűjtőjegyét. | Csak a sárga rendszámot megszerzett, és a kijelölt tanfolyamot elvégzett, sofőrök közlekedhetnek az utakon. A magánszemélyek által üzemeltetett tehergépkocsik a régi, fehér alapszínű rendszámokkal természetesen továbbra is közlekedhetnek. Tulajdonosaiknak azonban a közúti ellenőrzések során igazolniuk kell, hogy a szállított áru saját tulajdonuk. Az engedély és sárga rendszám nélkül tevékenykedők számára megtiltják az árufuvarozást. | Csaknem 18 ezer veszélyes munkakörben dolgozó vasutas számára biztosítást köt a MÁV Rt. |