A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány a Mahart hajóbeszerzési programjával foglalkozik. A Mahart lehetőséget kap, hogy az orosz államadósság terhére, 44,7 millió dollár erejéig, öt hajóra kössön megállapodást. A hajók, az ütemezésnek megfelelően, 1996–1998 között érkeznek. | 39 ország részvételével Budapesten megrendezik a Nemzetközi Balesetmegelőzési Szervezet világkongresszusát. | Hazánkban a hatóságok adatai szerint 200 vállalkozásnak, gazdasági társaságnak van hajózási engedélye, a képesített belvízi sporthajósok száma mintegy 60 ezer, a tengerieké 600. Magyar lobogó alatt 790 lajstromozott hajó és 7500 kishajó közlekedik – közli a Népszabadság. | A fuvarozók forgalomlassító felvonulással tiltakoznak a hétvégi tartózkodási helyül kijelölt parkolók infrastrukturális hiányosságai miatt. | A Vasutasok Szakszervezete diszkriminációnak tartja, hogy a MÁV elsőként a mozdonyvezetők részére köt életbiztosítást. | A rendőrség kiterjedt autólopási ügyet leplez le. A gyanúsítottak csaknem 500 járművet tulajdonítottak el. | Magyarországon hétvégi kamionstop van. A közlekedési tilalom a belföldi és külföldi 7,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsikra vonatkozik. | Az országos közúthálózat-kezelői rendszert működtető központi költségvetési szerveket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium átalakítja. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, az Autópálya Igazgatóság, valamint a közúti igazgatóságok befejezik működésüket. Megkezdi működését az Északkelet-magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Részvénytársaság, melynek feladata az M3-as autópálya üzemeltetése. Az országos közúthálózat kezelésére létrejönnek – megyénként – a közútkezelő közhasznú társaságok. Megalakul az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság, az Állami Autópálya Kezelő Közhasznú Társaság. | Az állam garanciát vállal az M3-as autópálya fejlesztéséhez felvett hitelre. Az Európai Beruházási Bank 95 millió ECU hitelt nyúlt a 190 millió ECU-ba kerülő fejlesztéshez. | A kormány határozatot hoz a vízi közlekedési törvény téziseiről. |