A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarország és Macedónia nemzetközi közúti személyszállítási és fuvarozási egyezményt ír alá. | A közlekedési miniszter kétoldalú megbeszéléseket folytat több európai közlekedési miniszterrel. A kétoldalú tárgyalások napirendjén szerepel a Trieszt–Budapest–Kijev közlekedési korridor kiépítése, illetve az ehhez kapcsolódó beruházások európai uniós támogatása. A tárgyalásokon szó van az M3-as autópálya továbbépítésére felhasználható német hitel, valamint Phare-támogatás igénybevételéről is. A napirenden szerepel többek között a soroksári kombinált fuvarozási terminál kiépítésének támogatása, az Esztergom–Párkány közötti Duna-híd felújításának előkészítése. → 1997. június 25. | A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) Budapesten tanácskozik. 31 tagország, 5 megfigyelő állam, továbbá társult országként Ausztrália, Japán, Kanada, Oroszország, az USA és Új-Zéland közlekedési miniszterei, valamint az Európai Unió és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vezető képviselői kapnak meghívást. | Budapesten tanácskozik a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyesület kongresszusa. | A kormány határozatot hoz, melynek értelmében az 1995–96. évi privatizációs bevételekből származó kamatmegtakarításból az M3-as autópálya építésére 1,5 milliárd Ft-ot kell nyújtani. | A Belügyminisztérium rendeletet ad ki a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól. | Kihirdetik Magyarország és Ukrajna között a nemzetközi közúti közlekedésről szóló egyezményt. A két ország közötti kishatár-forgalom 60 kilométeres körzetben engedélymentesen és adófizetés nélkül történik. | Az Ausztriából hazaérkező magyar állampolgárok részére a hegyeshalmi határátkelőhelyen külön sávot jelölnek ki. | Új, Budapest–Atlanta közötti légijáratot indít el a Malév és a Delta Airlines. | Ismét megnyitják az 1981-ben bezárt Ipolytarnóc–Kalonda közötti határátkelőhelyet. |