A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az állam és a MÁV Rt. közötti szerződést meghosszabbítják. A vasúti személyszállítást az állam csaknem 29 milliárd forinttal támogatja. | A közlekedési tárca vezetője kijelenti, hogy a magyarországi közutak állapotának javítására legalább 40 milliárd forint szükséges. | A Levegő Munkacsoport aláírásgyűjtésbe kezd a főváros tömegközlekedésének javítása érdekében. | Magyar–ukrán megállapodást írnak alá a határon lévő közúti Tisza-híd átépítéséről és Záhony–Munkács közötti Ro-La vonat magyarországi meghosszabbításáról valamint a Ljubljana–Budapest irányhoz kapcsolódásáról. | A biztosítóintézetek bejelentik a casco díjának felemelését. | Kaposvár pénzügyi támogatást kér a kormánytól a taszári amerikai egységek nehézgépjárművei okozta károk enyhítésére. | Felavatják az M1-es autópálya Győr–Hegyeshalom közötti 42 km-es szakaszát. Magyarországon ez az első fizető autópálya, egyben Európában a legdrágább. Használatáért több mint 22 Ft/km díjat kell fizetni. | A benzin átlagosan 11%-kal drágul. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja 25%-kal nő. Budapesten a tömegközlekedési vonaljegy 50 Ft. A távolságiautóbusz-tarifák átlag 22%-kal, a vonatjegyek 17,5%-kal emelkednek. | Hatályba lép a gépjárműadóról szóló 1995. évi V. törvény. → február 29. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7714 km. A személyautók száma 2 245 395 db. |