Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A kormány elfogadja a folyami kereskedelmi hajózás nemzetgazdasági szerepéről és működőképességének fel­tételeiről szóló előterjesztést. Halaszthatatlan feladat a magyar folyami hajózás versenyképességének kormányzati piacbefolyásoló eszközökkel való helyreállítása.

A kormány rendelet ad ki a nemzetközi kombinált áruszállítást elő­segítő kedvezményekről. Az a külföldi árufuvarozó, aki a Budapest belvízi Ro-Ro kikötő és az ártándi, gyulai, nagylaki, röszkei és tompai határátkelőhely között, a Budapesten létesítendő Soroksár kom­bi­terminál és a gyulai, somoskő­újfalui, parassapusztai határátkelőhely között, valamint a berettyóújfalui kombiterminál és a záhonyi, tornyosnémeti határátkelő­hely között, továbbá szeged–kiskun­dorozsmai kombiterminál és a gyulai, ártándi határ­átkelőhely között közúton fuvarozik, a gépjárművet terhelő gépjárműadó csak 50%-át köteles fizetni, és mentesül a nemzetközi közúti fuvarozási engedély felhasználása alól.

A kormány rendeletet ad ki a kerékbilincs alkalmazásáról és a járművek elszállításáról. → 1996. július 3.

Az országgyűlés megszavazza a légi közlekedésről szóló XCVII. törvényt.

Magyarország és a Fehérorosz Köztársaság nemzetközi közúti személyszállítási és árufuvarozási egyezményt ír alá.

Átadják a forgalomnak a 16 milliárd forint költséggel megépített Lágymányosi hidat. Hossza: 500 méter.

A kormány dönt: állami beruházásként építteti meg a fővárost a keleti országrésszel összekötő autópálya hiányzó szakaszait. Az M3-as autópályát 1998-ig Füzesabonyig, 2003-ig Polgárig meg kell építeni.

Új forgalmi rend lép életbe a hegyeshalmi személyforgalomban.