A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Fővárosi Bíróság perújítási eljárás során felmenti azt a Molnár Imrét, akit az 1952. december 26-i vasúti baleset miatt kivégeztek. A bíróság kijelenti: nem bizonyított, hogy Molnár akárcsak gondatlan bűncselekményt is elkövetett volna. | A kormány áttekinti a MÁV Rt. által megtett, illetve a következő években tervezett racionalizálási, reorganizációs intézkedéseket. Az elfogadott határozat az 1995. évben felvehető állami garanciális hitel felső határát 22 milliárd forintban állapítja meg. | A kormány véglegesíti a magyar közlekedéspolitika fő irányait. Az elfogadott közlekedéspolitika kiemeli az autópályáknak az országhatárig történő mielőbbi kiépítését, a tranzitvasútvonalak 160 km/óra sebességűre történő átépítését. Fontos feladat a Dunán a gazdaságos hajózás feltételeinek megteremtése, a légi irányítás további korszerűsítése, a kombinált áruszállítás fejlesztése. Mindezek célja: Magyarország az egységesülő európai közlekedési rendszer részévé váljon. A közlekedéspolitika jóváhagyása azonban nem jelenti azt, hogy az állam meghatározott nagyságrendű állami forrásokat rendel a megvalósításhoz. Érvényesítése a költségvetéstől, ill. a mobilizálható privát tőkebefektetésektől függ. | Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja Csongrád városnak a közterület használatával foglalkozó rendeletét, mert az szélsőséges jogalkalmazói értelmezésre ad lehetőséget. „Ennek folytán engedélyköteles tevékenység lenne például a személygépkocsival köztéren történő parkolás, sőt mi több – a hatóság belátásától függően – esetleg még a közlekedés is.” | Az európai vasutak konténeres hűtőkocsis áruforgalmát koordináló Intercontainer–Interfrigo Társaság igazgatótanácsa Budapesten tanácskozik. | A MOL Rt. megemeli az üzemanyagok fogyasztói árát. A 98-as benzin ára 102 Ft. | Battonya–Tornya között megnyílik a határátkelőhely. → 1996. április 30. | Az országgyűlés elfogadja a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt. Termékdíjat kell fizetni pl. a gumiabroncsok után, valamint megemelik az üzemanyagok árába beépített tarifát is. | Nemzetközi közúti, a személyszállításról és árufuvarozásról szóló német–magyar kormányközi egyezményt írnak alá Budapesten. | Kísérleti jelleggel bevezetik a nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozását. |