A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyar–bosnyák közúti, szállítási és fuvarozási egyezményt írnak alá. | A Nagykörút teljes szakaszán befejeződik a rekonstrukció. | Egyezményt írnak alá a magyar–ukrán vasúti forgalomról Kijevben. Az egyezmény rögzíti a két ország vasúti határállomásait (határátszelő vonalszakaszait), az államhatáron átmenő vasúti határforgalom rendjét. | Az esztergom–párkányi híd újjáépítésével kapcsolatos magyar–szlovák keretmegállapodást írnak alá a két ország érintett polgármesterei. | Az Indicator Rt. repülőgépe hetente kétszer oda-vissza közlekedik Budapest–Temesvár–Kolozsvár között. Ez az első Budapest–Erdély közötti menetrend szerinti légijárat. | A MÁV Rt., az orosz Vasútügyi Minisztérium, valamint Ukrajna Vasúti Közlekedési Hivatala jegyzőkönyvet ír alá, melynek értelmében a FÁK-országokból Magyarországra, ill. Magyarországon keresztül vasúton szállított áruk mennyisége az 1994. évi 5,3 millió tonnáról 6 millióra emelkedhet. | A kollektív szerződés hiánya miatt országosan sztrájkolnak a vasutasok. Minimális szolgáltatásként minden vonalon 2-2 pár vonat közlekedik. → 1997. december 13. | Az országgyűlés az autóimport csökkentése, a hazai gépkocsigyártás fellendítése érdekében 10%-kal megemeli a gépjárművek fogyasztási adóját. A rendelkezés május 1-jén lép hatályba. | Nincs megállapodás a vasutasok új kollektív szerződéséről. | Budapesten aláírják a Ferihegy 2. utasforgalmi épületének bővítéséről szóló alapszerződést. |