Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A kormány dönt a személygépkocsik fogyasztási adójának felemeléséről.

Magyarország és Kazahsztán légi közlekedési megállapodást ír alá.

Megkezdődik a kisföldalatti rekonstrukciója. A 4 milliárd forintért felújított kisföldalattin a forgalom szeptember 18-án indul újra.

Magyar–horvát közlekedési együttműködési megállapodást írnak alá.

Új magyar–szlovák határátkelő­helyeket nyitnak meg Sátoraljaújhely–Nové Mesto, valamint Pácin–Nagykövesd között. → június 15.

Az országgyűlés elfogadja a gépjárműadóról szóló törvény módosítását. A mozgáskorlátozottak szállítására szolgáló járművek adómentesek. → 1996. január 1.

Balassagyarmaton a MÁV Rt. fórumot rendez a térség kis forgalmú vasútvonalainak sorsáról. Az értekezlettel egy párbeszédsorozat zárul le, melyet a MÁV az érintett, több mint 50 önkormányzattal folytatott a vasúti mellékvonalakról. A MÁV javaslata: regionális vasúttársaságok alakítása.

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendeletet ad ki a hajózási képesítésekről.

A szentgotthárdi Opel Hungária Járműgyártó Kft. megvásárolja a Rába 20%-át. Ezzel az egész gyár a német konszern tulajdonába kerül.

A fővárosi tömegközlekedésben bevezetik a húszdarabos gyűjtőjegyet, a hétvégi családi és gyermekjegyet.