A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Az állam és a MÁV Rt. szerződést ír alá. A MÁV 411 milliárd Ft vagyonából 171 milliárd állami tulajdon. Ezen vagyonrész – a pályavasút – fenntartása és fejlesztése kizárólag az állam feladata. 10%-kal emelkednek a belföldi vasúti, valamint a Volán-társaságok helyközi személyszállítási tarifái. A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. A személyautók száma 2 176 922 db. Országos vasutassztrájk. → 1995. április 20–23. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a MÁV dolgozói. 616 vonat leáll. Megérkeznek a Budapesti Közlekedési Vállalathoz az első környezetkímélő IK 405 típusú kisautóbuszok. Súlyos vasúti baleset Szajolban. Forgalomba helyezik a dél-budai tehermentesítő út első szakaszát. Cigándon felavatják az új Tisza-hidat. A kormány rendeletet ad ki a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről. |