A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendeletet ad ki a közutak igazgatásáról. | Gönyű térségében átadnak a forgalomnak egy három hajóállásos rakodót. | A fővárosban üzembe helyezik az ország első magán-autógáztöltő állomását. | Átadják a forgalomnak az M0-s körgyűrűnek az M1-es autópályát és a 6-os főutat összekötő szakaszát. Hossza: 13,9 km. | A Malév és a Delta amerikai légitársaság közös üzemeltetésében közlekedik a Budapest–New York közvetlen légijárat. | A közlekedési miniszter nyilvánosságra hozza, hogy az M5-ös autópálya továbbépítésére és üzemeltetésére a francia–osztrák–magyar társaságokból álló HUMI konzorcium kapott koncessziót. Aláírják a koncessziós szerződést. | A kormány módosítja a KRESZ-t. Ismét tilos az autóbuszok haladása a belső sávban. A módosítások június 1-jén lépnek érvénybe. | Felavatják az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának 18 km-es részét. A teljes 24 km-es pályát október 18-án adják át a forgalomnak. A beruházás több mint 12,5 milliárd forintba kerül. | A kormány kihirdeti a fontos, kombinált nemzetközi szállítási vonalakról és ezek létesítéséről Genfben 1991. február 1-jén létrehozott európai megállapodást. Ennek értelmében Magyarországon a nemzetközi kombinált forgalom számára fontos terminálok: Budapest-Józsefváros, Debrecen, Sopron, Szeged, Záhony. A magyarországi nemzetközi kombinált forgalom számára fontos határátlépő pontok: Hegyeshalom, Komárom, Rajka, Murakeresztúr, Gyékényes, Kelebia, Záhony, Lőkösháza, Szob. A nemzetközi kombinált forgalom számára fontos nyomváltó állomás: Záhony. | A kormány kihirdeti az európai, nem menetrend szerinti légi járatok kereskedelemi jogairól szóló 1956. évi egyezményt, valamint az európai menetrend szerinti légi járatokon alkalmazandó díjtételek kialakításának gyakorlatáról szóló 1987. évi egyezményt. |