A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Előre megírt forgatókönyv szerint felekezeti tanítók küldöttsége kereste föl Dinnyés Lajos miniszterelnököt, és kérte a felekezeti iskolák gyors államosítását, a nevelők anyagi helyzetének javítását, az iskolaépületek helyreállítását, a klerikális reakció demokráciaellenes politikájának leleplezését. (A küldöttségről a Magyar Kommunista Párt államosítási bizottsága döntött május 31-én.) | Ordass Lajos a bányai, Túróczy Zoltán a tiszai, Szabó József a dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke és Németh Károly, a dunántúli egyházkerület püspökhelyettese közös pásztorlevélben tájékoztatta a híveket, hogy az evangélikus egyház egyetemes közgyűlését június 14-re összehívták, addig az egyházközségek a presbitérium gyűlésén mérlegeljék az iskolák államosítását és az ehhez kapcsolódó kérdéseket. | A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága az iskolák államosításának előbbre hozataláról döntött. | Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter levele Mindszenty József bíboros érsekhez a pócspetri „gyilkosság” ügyében. (Követelte a demokrácia ellen folyó mindennemű agitáció leállítását.) Mindszenty József válaszlevelében visszautasította a központi agitáció vádját, szerinte a kedélyek lecsillapításához csak az vezethetne, ha az izgalmat kiváltó államosítás lekerülne a napirendről. | A Szabolcs vármegyei Pócspetriben a község képviselő-testülete gyűlést tartott az iskolák államosításáról. Az este 7 órakor tartott litániáról hazatérő hívek először a községháza elé mentek, hogy megismerjék a képviselő-testület határozatát. Rövid idő múlva megjelent a rendőrség, és távozásra szólította föl a tömeget, amiből szóváltás kerekedett. Közben valaki kihívta a plébánost a templomból, de mielőtt ő a rendőrökhöz jutott volna, lövés dördült. A rendőrgyilkosságnak minősített baleset következtében meghalt Takács Gábor rendőr őrvezető. A helybeli segédjegyzőt, Királyfalvy (Kremper) Miklóst gyilkosság vádjával, Asztalos János plébánost mint „felbujtót” halálra ítélte a statáriális bíróság. Királyfalvyt kivégezték, a plébános büntetését kegyelemből életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták. (Az eset hatékony propagandává vált az egyházi iskolák államosítását követelők kezében.) | A református egyház Zsinati Tanácsa ülést tartott. Elhatározta, hogy tájékoztatja a presbitériumokat az egyház és az állam viszonyának eddigi fejleményeiről, és állásfoglalást kér az iskolakérdésben. | A magyar kormány elismerte Izrael Államot. | A Független Kisgazdapárt országos értekezletén Bognár József belpolitikai beszámolója teljes egészében az egyház és állam viszonyáról szólt. (A kisgazdapárt a békés tárgyalások híve, fölajánlja a közvetítést.) | Budapesten mintegy 250 ezer főnyi tömeg részvételével megrendezték a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus jubileumi ünnepségeit. Ezen alkalomból XII. Pius pápa este 18 órakor rádiószózatot intézett a magyar néphez. | A püspöki kar nevében Mindszenty József bíboros érsek levelet intézett Ortutay kultuszminiszterhez, amelyben a tárgyalások megkezdésének előfeltételéül kikötötte, hogy kormánynyilatkozattal vegyék le a napirendről az iskolák államosításának ügyét. |