A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az evangélikus egyház és az állam viszonyának rendezése ügyében a két fél között megkezdődtek az érdemi tárgyalások. → május 27. | A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége ülésén elfogadták a református egyházzal kötendő megegyezés tervezetét. | Ortutay Gyula kultuszminiszter levélben hívta az egyházakat tárgyalásokra az iskolák ügyében. → május 24. | Öt kisgazdapárti politikus kereste föl Mindszenty József bíboros érseket, hogy rábírják egy a földreformot, a köztársaságot és az államosításokat elismerő nyilatkozat megtételére. | Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter sajtókonferencián miniszteriális bizottság megalakulását jelentette be, amelynek feladata, hogy megegyezésre jusson az egyházakkal az iskolák államosítása kérdésében. | Tildy Zoltán köztársasági elnök megbeszélést folytatott a református egyházkerületek elnökségeivel az egyház és az állam között kötendő megegyezésről. | A fatimai májusi ájtatosságon a budapesti Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt százezernyi hívősereg vett részt. | A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága ismét tárgyalta az iskolaállamosítási törvény tervezetét. A törvény elfogadására június 23-át tartotta kedvező időpontnak. | A Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának Intéző Bizottsága és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája együttes nyilatkozata: „Az izraelita hitfelekezet biztosítva látja létét és fennállását a szabad népi demokráciában.” | A dunamelléki református egyházkerület rendkívüli közgyűlése elfogadta Lázár Andor főgondnok és Ravasz László református püspök lemondását. (Ravasz lemondásával személyi változás történt az Egyetemes Konvent és Zsinat élén is, az addigi alelnök: Révész Imre lépett a helyére. → 1953. március 1. |