Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A szociáldemokrata Rónai Sándor tervezetet készített a felekezeti iskolák megszüntetéséről. (Nem törvényhozással, hanem békés versenyben kell kiszorítani a felekezeti iskolákat.)

Független Katolikus Egyház elnevezéssel egy hét tagból álló egyházi tanács alakult. Választott püspökük Csunderlik Valerián felvidéki származású matematikatanár. (A szerveződés plébánosai között volt Dezső László, Szám Ferenc tisztviselők, Simon János, az MKP makói panaszirodájának vezetője.) A mozgalom „a népi demokrácia egészséges kialakulását” hátráltató katolikus klérus ellensúlyozására alakult, „semmiben sem tér el ugyan a római katolikus egyház dogmáitól, de nem ismeri el a pápa politikáját a baloldali munkásmozgalommal szemben”.

A trianoni határok visszaállítása következtében a Szentszék újból egyesítette a szatmári és a nagyváradi püspökséget, élén Scheffler János addigi szatmári püspökkel, a nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzójával.

A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége sajtótájékoztató útján közzétette, hogy a református és az evangélikus nőegyesületek bejelentették csatlakozásukat. (A hír nem felelt meg a valóságnak.)

Négy közismert református személyiség – Ravasz László és Makkai Sándor püspökök, Bereczky Albert és Péter János – a köztársasági elnöknél folytattak megbeszélést, ahol a jelenlévő Veres Péter honvédelmi miniszter ismét lemondásra szólította fel Ravasz püspököt. → április 14.

Br. Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő és Kapi Béla rangidős püspök fölkereste Ortutay Gyula kultuszminisztert, hogy tájékoztatást kapjanak a várható tárgyalásokról. Ezzel megkezdődtek az evangélikus egyház és az állam képviselőinek hivatalos megbeszélései.

Bereczky Albert országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke és Karl Barth svájci teológus fölkeresték Ravasz László református püspököt, hogy távozásra bírják. → április 8.

Ordass Lajos bányakerületi evangélikus püspök fogadta Jóború Magdát, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) titkárát, aki bírálta az Evangélikus Nők Országos Szövetségének tartózkodó magatartását az újjáépítési munkákban, s hogy nem kívánnak csatlakozni az MNDSZ-hez. → április 8.

Lemondott tisztéről Lázár Andor, a dunamelléki református egyházkerület főgondnoka. → május 11.