A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A rákoskeresztúri községi vezetés fölszámolta a Fébé Diakonissza Egyesület ottani csecsemőotthonát. | Kapi Béla rangidős evangélikus püspök bejelentette a dunántúli püspöki tisztéről való lemondásának szándékát. (Végleges nyugdíjba vonulása 1948 őszén következett be.) — A hatóságok letartóztatták Lázár Andort, a dunamelléki református egyházkerület főgondnokát. → április 2. | Veres Péter honvédelmi miniszter és Dobi István, a kisgazdapárt vezetője fölkereste Ravasz Lászlót, a dunamelléki református egyházkerület püspökét, a református egyház Egyetemes Konventjének és Zsinatának elnökét, hogy az „összes pártok és a kormány nevében” lemondásra szólítsák föl. → április 4. | XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot „basilica minor” rangra emelte. (A brevét 1948. szeptember 8-án olvasta föl Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus püspök.) | A református egyház vendége volt Karl Barth, a világhírű svájci teológiai professzor. Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Sárospatakon, Pápán előadást tartott. Látogatásátkésőbb úgy állították be, mintha a protestáns egyházakat a kommunista állammal való kollaborálásra biztatta volna. → május 23. | Ordass Lajos bányakerületi evangélikus püspök újraszentelte az államköltségen újjáépített Bécsi kapu téri templomot. Az ünnepségen megjelent Dinnyés Lajos miniszterelnök is. | Kapi Béla püspök a Deák téri evangélikus templomban kijelentette, hogy az evangélikus egyház kész tárgyalásokba bocsátkozni az állammal. Feltételei: a teljes igehirdető szabadság, az egyházi iskolák munkájának biztosítása, az iskolán kívüli nevelés háborítatlansága és az egyház joga a szociális szeretetmunka végzéséhez. | Veöreös Imre, a Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesületének ügyvezető alelnöke levélben fordult br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelőhöz. Követelte, hogy „egyházunk keresse meg a politikai reakciótól mentes hitvalló álláspontot, a korszerű és időszerű állásfoglalást.” Javasolta a felügyelői kar megtisztítását a politikailag kifogásolható személyektől. | Bejelentette megalakulását a katolikus cserkésztisztek Szent György Munkaközössége. (Az illetékes egyházi hely elhatárolódott a Munkaközösségtől.) | Reök Iván, az Országos Luther Szövetség elnöke, országgyűlési képviselő, a Magyar Orvos Szövetség alelnöke fölkereste Ordass Lajos bányakerületi evangélikus püspököt, s kérte, hogy a Kossuth Lajos halálának évfordulója tiszteletére másnap sorra kerülő ünnepségen tegyen nyilatkozatot: az evangélikus egyház kész az államhatalommal való együttműködésre, a tárgyalások megkezdésére. Ordass elutasította a kérést. → március 20. |