A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Nemes Dezső kommunista politikus az MKP Politikai Bizottságának Az egyház kérdéséről címmel beadványt nyújtott be. Javasolta a katolikus egyház önálló nemzeti egyházzá történő átalakítását. | Mihályfi Ernő volt tájékoztatásügyi miniszter Lázár Andor dunamelléki református főgondnok ellen tett burkolt, de egyértelmű támadást, és hitet Rákosi Mátyás mellett. | Balassagyarmaton beiktatták tisztébe Szabó Józsefet, a dunáninneni evangélikus egyházkerület új püspökét. Ez alkalommal viselte először mind a négy evangélikus püspök a püspöki aranykeresztet. Az új püspök székfoglalójában udvariasan kijelentette, hogy Magyarországon nincs vallásüldözés. | A budapesti evangélikus egyházmegye a Deák téren összejövetelt tartott, ahol Mihályfi Ernő volt tájékoztatásügyi miniszter éles kirohanást intézett általában az egyház, legfőképpen azonban az egyház világi tisztviselői ellen. Név szerint is bírálta Tomcsányi Vilmos Pál budapesti egyházmegyei felügyelőt, Purgly Lajos dunáninneni egyházkerületi felügyelőt és br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt. | Az ország valamennyi katolikus templomában hálaadó szentmisét mutattak be a hazáért. | Mindszenty József bíboros érsek levelet intézett Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz az emberi jogokon és a vallásszabadságon esett sérelmek miatt. | Ravasz László püspök, lelkészi elnök és Balogh Jenő főgondnok, világi elnök levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben tájékoztatták a Református Egyetemes Konvent Elnökségi Tanácsa előző napi határozatáról. Az Elnökségi Tanács az ítélőbírák áthelyezéséről, az ítélőbírák és az államügyészségi tagok végelbánás alá vonásának átmeneti szabályozásáról szóló 91. számú törvényjavaslat visszavonását kérte, mert meglátása szerint „ha a bíróságok a kormánytól függenek, az emberi szabadságoknak a kormány által történő megsértése esetén nem lehet tárgyilagos ítéletet remélni”. | Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormány nevében tárgyalásokat kezdett Mindszenty József bíborossal az egyházat ért sérelmek orvoslásáról. (Ezután a kultuszminisztérium bizalmas tárgyalásokat folytatott Czapik Gyula egri érsekkel.) | A férfi tanítórendek főnökei a püspöki kar elé terjesztették a katolikus tanítóságot megosztó sérelmeket, kérve azok orvoslását. | Soltész Elemér lelkész altábornagyot tábori püspöki szolgálatainak 25. évfordulóján Veres Péter honvédelmi miniszter a tábornoki kar élén a magyar honvédség nevében személyesen köszöntötte. → szeptember |