A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1947:XXXIII. törvényt A bevett és az elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről. „1. §. A törvényből vagy más jogszabályból eredő mindazokat a különbségeket, amelyek a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek jogállása között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennállnak, meg kell szüntetni. 2. §. Az 1895. évi XLIII. törvénycikknek a törvényesen elismert vallásfelekezetté alakulás feltételeire vonatkozó 7., 8. és 18. §-a továbbra is hatályban marad.” (A törvény tehát nem pozitívan sorolta föl a bevett felekezetek előjogait, hanem általános meghatározással kerettörvényt alkotott, ezáltal bármiféle ún. előjogot föl lehetett számolni.) | Az érseki helynökség az esztergomi főegyházmegye területére e vasárnapra fölmentést adott a köznapi munka végzésének tilalma alól, mivel a hatóságok december 25–28-ra négy összefüggő munkaszüneti napot akartak biztosítani, és ezt a vasárnapot munkanapnak nyilvánították. | A Honvéd Kossuth Akadémia zászlóavatásán – az addigi gyakorlattól eltérően – nem tartottak igényt a tábori lelkész áldására. | Révai József a demokratikus nevelés szellemiségéről tartott előadást a Zeneakadémián. Különösen támadta a katolikus egyháznak azon köreit, „melyeket Mindszenty József képvisel”, és akik meg akarják „gyalázni” az 1848. évi szabadságharc emlékét és eszméit. | A Szent István Társulat közgyűlésén tartott elnöki megnyitóbeszédében Mindszenty József bíboros érsek bírálta a kommunista államvezetést a keresztény etika alapján. | Tedeummal zárták le a Boldogasszony-évet az ország összes katolikus templomában. | Ünnepélyes istentiszteleteken üdvözölték az új Zsidó Állam születését a fővárosi izraelita hitközségekben. | Az Országos Magyar Cecília Egyesület 50 éves jubileuma alkalmából Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök vezetésével ünnepséget tartottak. Fölmérték az Egyesületnek az egyházi zene és ének érdekében végzett munkáját. | A csepeli evangélikus gyülekezet háború után újjáépített templomának ünnepén egymás után tartott beszédet Ordass Lajos bányakerületi evangélikus püspök és Drahos Lajos kommunista nemzetgyűlési képviselő. | A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága megbízta Gerő Ernőt, Révai Józsefet, Rajk Lászlót és Horváth Mártont, hogy dolgozzanak ki egy a katolikus egyház működésére vonatkozó javaslatot. |