A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a helyi taxigépkocsik keretszámának meghatározása alkotmányellenes: „A taxipiac anomáliáit az erőszakos helyfoglalás, versenytársak kiszorítása stb. más, igazgatási intézkedésekkel lehet és kell megoldani.” | A kormány rendeletet ad ki a Volán-társaságok 1994. évi autóbusz-rekonstrukciós programjának feltételeiről. | Átadják a forgalomnak az újjáépült Ráckevei-Duna-ág Árpád hídját. | A kormány rendeletet ad ki a vasúti hatóság feladat- és hatásköréről. | A kormány határozatot hoz Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid és középtávú fejlesztési feladatairól. Növelni kell a 4. sz. főút kapacitását, programot kell kidolgozni a megyei összekötő úthálózat továbbfejlesztésére, kerékpárutat kell építeni Tiszasüly és Szolnok között stb. | Magyarország és Ukrajna egyezményt ír alá a nemzetközi közúti közlekedésről. | Az országgyűlés módosítja az Útalapról szóló 1992:XXX. törvényt. → június 2. | A Budapesti Közlekedési Fórum első ülése. | A főváros 7,5 milliárd Ft hitelt vesz fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, melyből 3,5 milliárdot a tömegközlekedés fejlesztésére fordít. | Magyarország és Japán légi közlekedési megállapodást ír alá. |