A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Mindszenty József bíboros érsek Szombathelyen fölszentelte az újjáépített székesegyházat. | Az Új Ember három pap, Szittyai Dénes római katolikus bakonykúti lelkész, Sebella István nyírbéltelki és Végseő György pátyodi görög katolikus lelkészek nyilatkozatát tette közzé, miszerint mindhármukat tudtuk és beleegyezésük nélkül vették föl a Magyar Kommunista Párt, illetve a Szociáldemokrata Párt képviselőjelöltjeinek listájára. | Az Országos Református Szabad Tanács megtartotta harmadik, egyben utolsó ülését. Az egyház reformálásának teológiai alapjaival, az evangelizáció alapkérdéseivel, a keresztyénség és a marxizmus viszonyával foglalkozott. | Mindszenty József bíboros érsek a püspöki kar jelenlétében Esztergomban megnyitotta a Boldogasszony-évet. Ezt követően a fővárosban, Csongrádon, Szombathelyen és Egerben rendeztek országos Mária-kongresszust. (Bezárása 1948. augusztus 15.) | Mindszenty József bíboros érsek levélben tiltakozott Dinnyés Lajos miniszterelnöknél a választói névjegyzék összeállítása során elkövetett törvénytelenségek miatt: a hívek jelentékeny részét kizárták a választói jog gyakorlásából. | Barankovics István, a Demokrata Néppárt főtitkára Győrben történelmi jelentőségű programbeszédet mondott. | Mindszenty József bíboros érsek a püspöki kar nevében kiadott pásztorlevélben tiltakozott a magyarországi svábság kitelepítése ellen. | Megjelent a szombathelyi egyházmegye latin nyelvű névtára. 127 plébánia, 33 lelkészség, 7 kihelyezett káplánság keretében 254 pap végezte 400 ezer hívő lelki gondozását. A papnövendékek száma: 30. | Kihirdették az 1947:XXI. törvénycikket A levéltárügy rendezéséről. Az iratanyag kezelésére a vallásfelekezetek saját hatáskörükben állapítják meg levéltáraik ügyviteli szabályzatát, amit be kell mutatniuk a VKM-nek. | Az Actio Catholica felhívást tett közzé: az egyház Szent István napján templomi szertartás keretében megáldja a munkaeszközöket. (E bejelentést a marxista sajtó úgy értelmezte, hogy a katolikus egyház állást foglalt a hároméves terv mellett. Ezért a Magyar Kurir augusztus 7-i száma leszögezte: „Az Egyház közel áll munkás híveihez, de minden egyházi megáldás távol áll minden politikai párttól, tervtől és megnyilatkozástól.”) |