A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1947:XVIII. törvénycikket a párizsi békeszerződés becikkelyezéséről. II. rész, I. cím, 2. cikk: „Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítást, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.” Az ország jogszabályai nem tehetnek különbséget az állampolgárok között faj, nem, nyelv vagy vallás alapján. | A katolikus püspökkari konferenciáról kiadott bizalmas utasítás arra szólította föl a papságot, hogy híveiket az ellenzéki pártok támogatására buzdítsák. A tanácskozásról a Magyar Kurirban megjelent közlemény szerint a konferencia „bármiféle pártnak kifejezett támogatásától tartózkodni kényszerül”. | Újra megnyílt az Országos Magyar Zsidó Múzeum. | A katolikus püspöki kar a papság és a szerzetesek szociális érdekeinek előmozdítására megalakította az Ecclesiasticorum Unio Gratia Emolumenti Socialis (EUGE) elnevezésű központi irodát Budapesten (Ferenciek tere 7.), amely gyógykezelést, gyógyfürdőt, utókezelést közvetít és fővárosi szállást nyújt. | Balogh István szeged-alsóvárosi plébános lemondott a Független Kisgazdapártban betöltött főtitkári tisztéről, kilépett a pártból és megalakította a Független Magyar Demokrata Pártot. | Délelőtt leégett a budapesti Szent István-bazilika kupolája. | Zászlóbontó nagygyűlést tartott a Zsidó Egység Demokratikus Hitközségi Párt. (A rendezvényt cionisták zavarták meg.) | Mindszenty József bíboros érsek Ortutay Gyulához írt levelében a törvényekre és az egyházi autonómiára hivatkozva ismét tiltakozott az állami tankönyvek kötelezővé tétele és az egyházi iskolákban használt tankönyvek fölülvizsgálata ellen. | Dinnyés Lajos miniszterelnök alakított kormányt. A legnagyobb hányadában kicserélődött kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter maradt Ortutay Gyula. | Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter meglátogatta a Pesti Izraelita Hitközség Abonyi utcai és Szt. Domonkos utcai gimnáziumát és általános iskoláit. |