A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Dunaharasztiban baptista imaházat avattak. | Kihirdették az 1947:XIV. törvénycikket Az 1946/47. évi állami költségvetésről. A VKM kongruára 32 920 520 Ft-ot, egyéb célra 3 926 480 Ft-ot, a nem állami tanszemélyzet illetményeinek hozzájárulására 44 311 530 Ft-ot, a nem állami népiskolák dologi segélyezésére, nyugdíjpótlására 2 585 220 Ft-ot irányozhatott elő. | A református egyház V. budapesti zsinatának hetedik ülésszaka szerint az egyház végzete az lett, hogy a „roppant gazdasági harcban nem állt gyökeres elszántsággal a szegények, elnyomottak és kiuzsorázottak mellé”. → 1948. június 14–15. | Varga Béla balatonboglári plébános, a nemzetgyűlés elnöke a letartóztatás elől menekülve elhagyta Magyarországot. → 1990. május 2. | Megalakult a Zsidó Egység Demokratikus Hitközségi Párt. → június 1. | Éjszaka 11 óra tájban Faludi György vezetésével radikális szocialista fiatalok ledöntötték és megcsonkították Prohászka Ottokár püspöknek a budapesti Károlyi-kertben felállított szobrát. → október 8. | Újjászerveződött a budapesti örmény katolikus lelkészség. | Darvas József a Nemzeti Parasztpárt Politikai Bizottsága ülésén javasolta: a fakultatív vallásoktatással kapcsolatosan a baloldali pártok vagy szorítsák rá a kisgazdapártot arra, hogy következetesebben képviselje az ügyet, vagy ha ez nem megy, a kérdést vegyék le a napirendről. | Sík Sándor piarista szerzetest fölmentették az Országos Köznevelési Tanácsban viselt ügyvezető alelnöki tisztségéből. | A Magyarországi Unitárius Egyház képviselői a fakultatív vallásoktatásról megbeszélést folytattak Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. |