A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Szabad Nép ismertette Losonczy Géza kommunista képviselő parlamenti beszédét, amelyben a fakultatív hitoktatás bevezetését, az állami tankönyvkiadást, az általános iskola teljes kiépítését és a tanítók helyzetének sürgős rendezését követelte. (Mindszenty bíboros érsek a hírlapi közlés után tiltakozott Varga Bélánál, a nemzetgyűlés elnökénél.) | Győrött ünnepségeket rendeztek abból az alkalomból, hogy 250 évvel azelőtt a győri székesegyház Mária-kegyképe Szent Patriknak, az írek védőszentjének ünnepén három órán át vért könnyezett. | A kisgazdapárt és a Magyar Kommunista Párt pártközi értekezlete elhatározta a fakultatív hitoktatás bevezetését. | Megjelent a 3200/1947. számú kormányrendelet A magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946:XXV. törvénycikk végrehajtása tárgyában. Ezzel életbe lépett az Országos Helyreállítási Alap, amely kezelője lett az örökös nélkül elhunyt zsidó személyek vagyonának. → szeptember 17. | Az Apostoli Szentszék fölállította a magyarországi bazilita szerzetesek Szent István Provinciáját. Tartományfőnöke Dudás Bertalan lett. | Pártközi értekezleten a koalíciós pártok megegyeztek abban, hogy törvénytervezetet terjesztenek az országgyűlés elé az eddigi kötelező hitoktatás helyett a fakultatív hitoktatás bevezetéséről. | A FKGP Politikai Bizottsági ülésén Ortutay Gyula, a párt kulturális ügyeinek illetékese fölvetette a fakultatív hitoktatás bevezetésének tervét. | A katolikus püspöki kar nyilatkozatot adott ki a békekötésről. (Örül, hogy a világháború és a háború utáni helyzet a békekötéssel lezárult, viszont a béke több szempontból méltánytalan és igazságtalan.) | A katolikus püspökkari konferencián Czapik Gyula egri érsek javasolta a Szent István Tudományegyetem megalapítását. Három fakultása lett volna: Egerben (a már működő) Jog- és Államtudományi Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Kar. | Ordass Lajos bányakerületi evangélikus püspök több országban meglátogatta az evangélikus testvéregyházakat. Június végén a svédországi Lund városában részt vett a Lutheránus Világszövetség alakuló közgyűlésén, ahol alelnökké választották. |