A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az evangélikus egyház püspökei körlevélben értesítették a hívőket, hogy a Fébé Diakonissza Egyesület evangélikus kórház felállítását tervezi. | A Nemzeti Sportcsarnok gondnoksága értesítette az Actio Catholicát, hogy az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére február 23-ra tervezett ünnepségre – az osztrák–magyar ökölvívó-mérkőzés miatt – nincs módjában a már előzőleg lefoglalt termet rendelkezésére bocsátani. | Germanosz exarcha levelet intézett a budapesti görög alapítású egyházközségekhez. A megoldatlan kánonjogi helyzetben lévő görög alapítású magyar ortodox egyházközségeknek Konstantinápoly alá rendelését javasolta. (Mivel a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus nem volt hajlandó elismerni a budapesti görög alapítású egyházközségek magyar jellegét, a tárgyalások megszakadtak.) | Országos értekezletre jöttek össze a megmaradt magyar zsidóság fővárosi és vidéki képviselői, hogy megvitassák a zsidóság legégetőbb sorskérdéseit. Az értekezleten határozottan megfogalmazódott az igény: meg kell teremteni a magyar zsidóság egységét. → 1950. január 5. | Mindszenty József bíboros érsek főegyházmegyéje minden templomában szentségimádási órát rendelt el a békekötés aláírásának napjára. | Mindszenty József bíboros érsek táviratban kérte VI. György angol királytól és Harry Trumantól, az Amerikai Egyesült Államok elnökétől a szlovákiai magyarüldözés meggátlását. (Hasonló tartalmú táviratot kapott Giovanni Montini vatikáni helyettes államtitkár is.) | Árpád-házi Szent Margit ünnepén Budapesten, a Szent István-bazilikában Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek a megbékélés szellemében az engesztelést és engesztelődést ajánlotta a híveknek. | XII. Pius pápa Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt pápai trónállóvá nevezte ki. | Kihirdették az 1947:IV. törvénycikket az Egyes rangok és címek eltörléséről. E törvény szüntette meg az esztergomi érsek prímás hercegi rangját, továbbá a nemzetes, tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes, nagyméltóságú és főméltóságú címeket is. Ennek megfelelően pl. a kanonokok a nagyságos, a prelátusok a méltóságos, vagy a püspökök a kegyelmes, eminenciás címzést nem használhatták. | Virág Ferenc pécsi megyéspüspök felhívással fordult papjaihoz a templomok meggyalázása ügyében. (A szentségtörés elkerülése érdekében megtiltotta a filiális templomokban és kápolnákban az Oltáriszentség őrzését; monstranciát a megszentelt Ostyával a plébániatemplomban sem szabad a tabernákulumban tartani.) |