A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A katolikus egyház képviselői nem jelentek meg a köztársasági elnök újévi fogadásán. | Megjelent az Assisi Szent Ferenc Világi Rendje című ferences lap. | A Magyar Rádió nem közvetítette XII. Pius pápa karácsonyi szózatát, amit az Új Ember című katolikus hetilap a magyar katolicizmus köré húzott vasfüggönynek minősített. | Mindszenty József bíboros hercegprímás a szlovákiai magyarság üldözéséről a magyar katolikusok nevében kiáltványt bocsátott ki. | Mindszenty József bíboros hercegprímás tiltakozott a kormánynál az állami tankönyv-monopólium tervezett bevezetése ellen. | Mindszenty József bíboros hercegprímás beutazási engedélyt kért Csehszlovákiába, hogy a hivatalos egyházi ügyek intézése mellett Beneš elnöknél közbenjárjon a magyarok érdekében. (A december 21-én kapott válasz szerint csak akkor kaphat beutazási engedélyt, ha szigorúan tartja magát az út egyházi jellegéhez. Ezért Mindszenty lemondott az utazásról.) | Mindszenty József bíboros hercegprímás táviratban kérte Spellman New York-i és Griffin londoni érsekek közbenjárását az Egyesült Nemzetek Szervezeténél a szlovákiai magyarok érdekében. | Mindszenty József bíboros hercegprímás levelet írt Nagy Ferenc miniszterelnöknek a katolikus egyesületek föloszlatása ügyében. | Alakuló gyűlését tartotta a katolikus cserkészvezetők Assisi Szent Ferenc Munkaközössége, mint az Actio Catholica ifjúsági szakosztálya. | A Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének Országos Intézőbizottsága tiltakozott az egységes iskolai tankönyvek bevezetésének terve ellen. |