A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány rendeletet ad ki egységes közlekedési hatósági szerv létesítéséről. | Horvátországban megrendezik a közép-európai közlekedési miniszterek együttműködési konferenciáját. A résztvevők a régió közlekedésének infrastrukturális fejlesztéséről tárgyalnak. | A kormány kihirdeti a Genfben 1948. június 19-én elfogadott, a repülőgépekhez fűződő jogok nemzetközi elismeréséről szóló egyezményt. | Kaposvár és Taszár között egy menetrend szerint közlekedő autóbusz és egy pótkocsis teherautó összeütközik. 12 halott. | A közlekedési miniszter a MÁV élére, bizonytalan időre miniszteri biztost állít. A miniszteri biztos a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vezérigazgatója. | Az Európai Beruházási Bank 110 millió dollár kölcsönt nyújt Magyarországnak, melynek egy részéből megépül a lengyel–szlovák–magyar közúti tengely egy szakasza, az E77-es út észak-magyarországi része. | Kötelező a taxiórát használni. | Hatályba lép a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásáról szóló kormányrendelet. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7709 km. A személyautók száma 2 091 623 db. | A Fővárosi Közgyűlés szabályozza a parkolást. A korlátozott várakozási övezetek területén csak díjfizetés ellenében, meghatározott ideig, vagy engedéllyel, időkorlátozás nélkül szabad várakozni. → 1996. június 30. |